Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott import tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Valutában kiegyenlített importbeszerzés
Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg - mint külföldi pénzértékre szóló követelés - kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszból: […]könyv szerinti árfolyamán kell a valutaösszeg átszámított forintösszegét megállapítani. (A módosult jogszabályi előírás célja az volt, hogy a beszerzés, a szolgáltatás-igénybevétel teljesítési napján a beszerzési érték és a fizetett valuta könyv szerinti értéke között ne legyen árkülönbözet, mivel a teljesítés és a valutában fizetés napja egybeesik.) [Kapcsolódóan megjegyezzük, a jogalkotói szándéknak csak az felel meg, ha a beszerzés, az igénybevétel és a valutával történő ellenérték-kiegyenlítés ugyanazon a napon van (a beszerzés, az igénybevétel dokumentumát a valutapénztárból egyenlítik ki!). Ha a beszerzés, az igénybevétel nem ugyanazon a napon van, akkor a beszerzést, az igénybevételt a szállítóval szemben kell könyvelni, majd ezt követően már a szállító kerül kiegyenlítésre. Ez esetben valóban kérdés lehet az, hogy a valuta mely napon meglévő könyv szerinti árfolyamát kell számításba venni.]Kiküldetéshez kapcsolódóan egyértelmű, hogy a kiküldöttnek átadott valuta vonatkozásában nem alkalmazható az Szt. 48. §-ának (8) bekezdése (nem beszerzés, nem szolgáltatás-igénybevétel!). Ezért a kiküldöttnek átadott valutát a kiadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell a kiküldöttel szembeni követelésként kimutatni a valutaszámla csökkenése mellett (T 3613 - K 389 és T 389 - K 382). A valuta könyv szerinti árfolyama és a kiadáskori érvényes választott devizaárfolyam különbözete a 389. számlán megjelenik, amelyet - jellegének megfelelően - árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 389 - K 9762, illetve T 8762 - K 389).A kiküldött elszámolásakor, a valutaelköltés bizonylatai alapján viszont alkalmazható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7298
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Importtevékenység "alvállalkozói"
Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!
Részlet a válaszból: […]tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.A gyakorlat az alvállalkozói teljesítményt a korábbi Ptk.-ban előírtaknál is tágabban értelmezi. Valójában a vállalkozó által igénybe vett valamennyi szolgáltatást nyújtót, így az eredeti kérdésben szereplő, szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet szolgáltatót is alvállalkozónak tekint, a korábbi Ptk.-tól eltérően, és így helytelenül.A helyiadó-törvény hivatkozott előírása nem a hétköznapi használatra utal, hanem abból kiemel egy - a korábbi Ptk.-nak megfelelő alvállalkozói kört - jogviszonyt, amikor az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával 2014. március 15-től az új Ptk. szerinti (6:238-6:256. §) vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll fenn az adóalany által továbbadott (továbbszámlázott) teljesítmény esetében.A fuvarozási, a szállítmányozási, a megbízási stb. szerződés szerinti teljesítmények nem tartoznak a Ptk. szerinti vállalkozási szerződések közé. Így az ilyen szerződéses kapcsolatban igénybe vett szolgáltatók nem minősülnek az iparűzési adó alapját csökkentő alvállalkozói teljesítménynek.Az írásban kötött szerződés mind a számviteli elszámolás, mind az adóalap megállapítása során a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, a gazdasági esemény megtörténte utólagos ellen­őrzése lehetőségének nélkülözhetetlen dokumentuma. A szerződéssel kapcsolatosan pedig elengedhetetlen feltétel az elvégzendő teljesítmény konkrét meghatározása és az ellenérték rögzítése is.Mind a számviteli törvény, mind a helyiadó-törvény ismeri a közvetített szolgáltatás fogalmát, amelynek a törvényi előírás szerinti alkalmazása hozzájárulhat például a helyi iparűzési adó adóalapjának csökkentéséhez is. Természetesen ez esetben sem az elnevezés, hanem a tartalmi követelmények teljesülése a meghatározó.A Htv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetített szolgáltatások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6620
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Importtevékenység "alvállalkozói"
Kérdés: Importkereskedelmi tevékenységet végző kft. az importtevékenységhez más vállalkozásoktól szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet vesz igénybe. Ezen tevékenységek közül melyeket lehet alvállalkozói tevékenységnek minősíteni, az iparűzési adó alapját csökkentőként számításba venni?
Részlet a válaszból: […]végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.A vállalkozási szerződéssel kapcsolatos követelményeket az új Ptk. 6:238-6:256. §-ai tartalmazzák. Az új Ptk. - a hivatkozott helyen - felsorolja a vállalkozási szerződés körébe tartozó szerződéseket. A szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenység szerződései egyik típusba sem sorolhatók be, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6519
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Importkorrekciós tényező
Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?
Részlet a válaszból: […]felhasználó részére földgázt értékesítő egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő, a földgáztermelő; b) külföldről földgázt vásárló felhasználó a rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat az a) pont szerinti esetben továbbhárítja a felhasználó felé. A fizetés alapját az értékesített földgáz képezi. Ez a továbbhárított tétel jelenik meg importkorrekciós tételként a földgázszámlán. A hivatkozott törvényi előírás alapján az importkorrekciós tényezőként a számlán feltüntetett összeget a földgáz beszerzőjénél a földgáz bekerülési értékében indokolt figyelembe venni, és így anyagköltségként elszámolni, mivel annak a nagysága, alakulása a felhasznált földgáz mennyiséggel arányosan változik, függetlenül attól, hogy azt terheli-e áfa, illetve az áfa hatályán kívüli tétel. Ha a gázfogyasztás egy részét továbbszámlázzák, akkor a bekerülési értéknek (amely magában foglalja az importkorrekciós tényező értékét is) a továbbszámlázott mennyiséggel arányos részét anyagköltség helyett az eladott áruk bekerülési értékeként kell kimutatni. A leírtakból következik, ha a felhasználó a felhasznált földgáz mennyiségének egy részét továbbszámlázza, ő a rá áthárított importkorrekciós tényezőt ilyen jogcímen nem háríthatja tovább. [A törvény 138/A.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4594
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába
Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszból: […]termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, amelyet - többek között - növelnek: - a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek és más kötelező jellegű befizetések, - az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így különösen a biztosítási, a közlekedési költségek. A hivatkozottak alapján a magyar kft.-nek kell a Romániából beszerzett terméket vámkezeltetnie, a nevére kell kiállíttatni a vámpapírokat, a vámhatóság határozatában a magyar kft. nevére állapítja meg a vámot, az egyéb vámterheket és az áfát az importált termékre vonatkozó áfakulccsal, amelyet a vámhatósághoz kell megfizetni. A kézhez vett vámhatósági határozat alapján a megfizetett áfát a határozat szerint áfajogcímen teljesített befizetés időpontjával lehet levonásba helyezni. Az Áfa-tv. 46.§-ának (3) bekezdése szerinti feltételek mellett - a vámhatóság külön engedélye alapján - van arra lehetőség, hogy a magyar kft. az importált termék után - az előbbiekben leírt adóalap figyelembevételével - a fizetendő áfát önadózással rendezze. Az áfaelszámolás után nézzük a kérdésben szereplő ügylet számviteli elszámolását! A Romániából beszerzett terméket a magyar kft.-nek a készletek között - vásárolt készletként - állományba kell vennie. A bekerülési érték részét képezik a vételáron túlmenően a beszerzéshez kapcsolódó költségek (mint a fuvarköltség, a vám, a vámterhek, az egyéb költségek) is. A beszerzést azért kell a magyar kft.-nek könyvelnie, mert ő az importált termék megrendelője (a román fél a kft.-nek számláz), a kft. az importált termék vámkezelője. A bekerülési értékbe tartozó tételeket az osztrák megrendelő felé történő értékesítéskor kell az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia. A kérdés szerint a román fél közvetlenül szállít az osztrák vevőnek. Nyilvánvalóan a teljes útszakaszra jutó fuvarozási (szállítási és rakodási) költséget számlázza a magyar kft.-nek. Az így számlázott szállítási és rakodási költségnek azonban csak egy része az, ami a beszerzéshez kapcsolódik, egy része viszont azért merül fel, mert az osztrák vevőnek történik az értékesítés.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2887
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Importált termék áfája
Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?
Részlet a válaszból: […]belföldi tulajdonost vagy a bizományost lehet (hiszen a Ptk. alapján csak ők ketten lehetnek olyanok, akik elsőként saját nevükben jogosultak rendelkezni az importáru felett), valamint azt a személyt, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett rendelkezzen. Vagyis a szóban forgó esetben a tájékoztató adatként közölt elméleti áfa összegét önadózással kell megállapítani. A csatlakozás előtt az importáfát a vámhatóság kivetéssel állapította meg. A késztermék exportjában csak annyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2211
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Importbeszerzés áfája
Kérdés: Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni a harmadik országból importált árura felszámított áfát, ha az levonható lenne, de pénzügyi rendezést nem igényel?
Részlet a válaszból: […]termékimport utáni adófizetési kötelezettséget (az áfa alapját és a fizetendő áfa összegét) az áfabevallás 21-23. sorába kell beállítani. Amennyiben az így bevallott, fizetendő áfaként beállított áfa levonható, akkor azt (az áfa alapját és az előzetesen felszámított, levonható áfát) az áfabevallás 46. sorába kell beállítani. Ez esetben a könyvelés a bevallásba történő beállítással egyidejűleg: T 466 - K 467. Itt kell megjegyezni, amennyiben arányosítással kell a levonható hányadot megállapítani, akkor az arányosítás útján levonható importbeszerzés utáni áfaalapot és áfát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1990
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Importbeszerzés áfája
Kérdés: 2004. május 1-jét követően importbeszerzés esetén a vámhatóság nem szab ki áfát - ide nem értve a különleges jogállású adóalanyokat -, annak bevallása önadóztatással történik. Mit kell ez esetben megfizetett adónak tekinteni?
Részlet a válaszból: […]termékimportnál az Áfa-tv. 21. §-a alapján: a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat elfogadása napján, az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket vámjogilag szabad forgalomba helyezettnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének időpontjában keletkezik, azaz ezzel az időponttal kell az adóbevallásba beállítani. A hivatkozottak alapján importbeszerzéssel kapcsolatosan megfizetettnek azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1926
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Vámoltatás közvetett képviselet útján
Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
Részlet a válaszból: […]- adólevonási jogával. Tekintettel arra, hogy a vámhatósági határozat a vámjogi képviselő nevére szól, az importáfa összegét kizárólag csak a vámjogi képviselő szerepeltetheti bevallásában az Importált termék soron. Így a képviselt személy ezen áthárított adóösszeget az áfabevallás belföldi termékbeszerzésekre vonatkozó, a terméket terhelő adómértéknek megfelelő sorain köteles szerepeltetni. A képviselt személy (a kérdésben szereplő társaság) a közvetett vámjogi képviselet számlát helyettesítő okmánya alapján könyveli a kérdésben szereplő beszerzés előzetesen felszámított áfáját (ez már nem importáfa), és az Áfa-tv. 36. és 38. §-ában foglaltak szerint levonásba helyezi (úgy, mintha a belföldi szállító számláját könyvelte volna!). A közvetett vámjogi képviselet fizeti meg a vámot is a nevére szóló vámhatározat alapján. Mivel a vám a külföldről beszerzett terméket terheli, azt a kérdésben szereplő társaság számlában tudja áthárítani. A kérdés nem szól arról, hogy kinek a nevére szól a külföldi által kiállított számla. Ha a kérdésben szereplő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1573
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Nemzetközi árufuvarozás áfája
Kérdés: Importszolgáltatás áfája nemzetközi árufuvarozóknál: külföldön felmerült költségek (speditőri, okmány, útadók)
Részlet a válaszból: […]százalékkal),a határon túli útszakaszok azonban nem. Ez azt jelenti, ha a hazai adóalany külföldi útvonalon alkalmaz (al)vállalkozót, a külföldi szakasz után szolgáltatásimport címén önbevallással rendezendő adókötelezettsége nincs. Mivel az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében a közlekedés fogalmában a szállítmányozás, a spedíció, a fuvarozáshoz kapcsolódó csomagolás és rakodás, valamint az előzőek szervezése, és más nevében, más javára történő közvetítése is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 439
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést