Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál
Kérdés
Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. április 30-án (324. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6635
[…] elemzésére van szükség, mert e nélkül a kérdésben említett meglátás akár helyes is lehetne. A Htv. idézett rendelkezése a 39. §-ban található, azaz a főszabály [Htv. 39. § (1) bekezdés] szerinti adóalap-számítással összefüggésben tartalmaz kiegészítő előírást. (Valójában csoportszintű adóalap-számítást ír elő, meghatározott adóalanyi körben.) Álláspontunk szerint azonban ez még nem változtat azon a tényen, hogy az adóalap-számítás a főszabály szerint [nettó árbevétel csökkentve a 39. § (1) bekezdés szerinti költségekkel, ráfordításokkal] történik. A Htv. hivatkozott, 39. §-ának (7) bekezdése szóhasználata, fogalmi készlete is az általános szabályok szerinti adóalap-megállapításnál figyelembe vehető adóalapelemek léte esetén bír relevanciával, ezen esetekben értelmezhető. Mindez az előző bekezdésben kiemelt törvényszövegből külön is kitűnik.A Htv. az egyszerűsített adóalap-meghatározási módokat 39/A. §-ában [átalányadózó magánszemély vállalkozókra és a 8 millió forint árbevétel alatti más vállalkozókra], valamint 39/B. §-ában [az eva, a kata és a kiva alanyaira vonatkozóan] rögzíti. Az e törvényhelyeken szabályozott esetek specifikus rendelkezésnek minősülnek a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalap-számításhoz képest, ekkor az általános szabályok egyikét sem kell figyelembe venni. Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módok sajátja és egyben közös ismérve, hogy nincs szükség az általános adóalap-megállapításnál említett valamennyi adóalapelem kimunkálására. Sőt, a kataalanyok esetén például teljes mértékben közömbös valamennyi olyan bevétel és ráfordítás számbavétele, amely egyébként az iparűzésiadó-alap építőkövének minősül.Tehát egyfelől a Htv. 39. §-ának (7) bekezdése az általános szabályok szerinti adóalap-megállapításhoz tartozó – ám az általános adóalap-megállapítást felül nem író – szabály, másfelől pedig a Htv. egyik rendelkezése, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. április 30-án (324. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6635
[…] elemzésére van szükség, mert e nélkül a kérdésben említett meglátás akár helyes is lehetne. A Htv. idézett rendelkezése a 39. §-ban található, azaz a főszabály [Htv. 39. § (1) bekezdés] szerinti adóalap-számítással összefüggésben tartalmaz kiegészítő előírást. (Valójában csoportszintű adóalap-számítást ír elő, meghatározott adóalanyi körben.) Álláspontunk szerint azonban ez még nem változtat azon a tényen, hogy az adóalap-számítás a főszabály szerint [nettó árbevétel csökkentve a 39. § (1) bekezdés szerinti költségekkel, ráfordításokkal] történik. A Htv. hivatkozott, 39. §-ának (7) bekezdése szóhasználata, fogalmi készlete is az általános szabályok szerinti adóalap-megállapításnál figyelembe vehető adóalapelemek léte esetén bír relevanciával, ezen esetekben értelmezhető. Mindez az előző bekezdésben kiemelt törvényszövegből külön is kitűnik.A Htv. az egyszerűsített adóalap-meghatározási módokat 39/A. §-ában [átalányadózó magánszemély vállalkozókra és a 8 millió forint árbevétel alatti más vállalkozókra], valamint 39/B. §-ában [az eva, a kata és a kiva alanyaira vonatkozóan] rögzíti. Az e törvényhelyeken szabályozott esetek specifikus rendelkezésnek minősülnek a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalap-számításhoz képest, ekkor az általános szabályok egyikét sem kell figyelembe venni. Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módok sajátja és egyben közös ismérve, hogy nincs szükség az általános adóalap-megállapításnál említett valamennyi adóalapelem kimunkálására. Sőt, a kataalanyok esetén például teljes mértékben közömbös valamennyi olyan bevétel és ráfordítás számbavétele, amely egyébként az iparűzésiadó-alap építőkövének minősül.Tehát egyfelől a Htv. 39. §-ának (7) bekezdése az általános szabályok szerinti adóalap-megállapításhoz tartozó – ám az általános adóalap-megállapítást felül nem író – szabály, másfelől pedig a Htv. egyik rendelkezése, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
