Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

97 találat a megadott iparűzési adó tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Székhely több településen - iparűzési adó
Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. - 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. - 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. - 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszból: […]osztani a tevékenységre leginkább jellemző módon a Htv. mellékletében meghatározottak szerint.Ennélfogva nem a főkönyvi kivonat alapján kell megállapítani az egyes településekre jutó iparűzési­adó-alapot, hanem a vállalkozási szintű adóalapot kell megosztani. Amennyiben a személyi jellegű ráfordítások arányában való megosztási módszer a tevékenységre a leginkább jellemző, és a vállalkozónak nincs más településen telephelye, akkor a 2019. adóévben a kft. szintjén felmerült személyi jellegű ráfordítást kell a két település közt megosztani, mégpedig időarányosan (a székhely adott településen való fennállása napjai és az adóév napjai arányában).A Htv. mellékletének 8. pontja értelmében, ha a vállalkozónak van telephelye, és az adóalap megosztását a melléklet 1.1 vagy 1.2 pontja szerint kell elvégezni, akkor a székhely szerinti településre legalább az ügyvezető (vagy a magánszemély vállalkozó) után a figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás 10%-át kell kimutatni. E rendelkezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8378
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Családi gazdaság mely településen adóköteles - ipa?
Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszból: […]és családi gazdaság tagja (családtag) is. Ezért a családi gazdaság tagjai is lehetnek iparűzésiadó-alanyok (maga a családi gazdaság nem), ha az egy tagra jutó bevétel meghaladja az adóévben a 600 ezer forintot (ennek megállapításához a közös őstermelői igazolványban szereplő bevételt osztani kell a családi gazdaság tagjainak számával). Ha tehát ezek alapján az őstermelő, ideértve a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagját is, alanya az iparűzési adónak, akkor a lakóhelye, lakóhelyük a Htv. 52. § 41. pontja szerint székhelynek tekintendő, és ezért e településen - főszabály szerint - mindenképp fennáll az adókötelezettség.Telephelynek számít a Htv. alkalmazásában például a lakóhelytől eltérő településen létesített, a gazdálkodó gépei, terményei, vetőmagja tárolására szolgáló telep (ahonnan a vállalkozó tipikusan munkavégzésre indul), továbbá - figyelemmel arra, hogy a Htv. 52. §-a 31. pontja külön említi a termőföldet - az általa hasznosított (művelt vagy műveltetett) földterület fekvése szerinti település. A telephely megítélése kapcsán nincs jelentősége annak, hogy az őstermelő kiskorú-e, valamint az is közömbös, hogy családi gazdaság tagjáról van-e szó, vagy nem családi gazdaságban működő őstermelőről.2017. január 1-jétől, a Htv. 41. § (8) bekezdésének - adóegyszerűsítési célú - beiktatásával annyi változott, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok, valamint a családi gazdaság tagjai az őstermelői tevékenységből eredő teljes, közös adóalap után az adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési kötelezettségüket együttesen, az adószámmal rendelkező adóalany (az őstermelő vagy a családi gazdálkodó) "nevén" is teljesíthetik (a közös őstermelői árbevétel és a közös őstermelőiárbevétel-csökkentő költségek különbözeteként kell számítani az adóalapot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8319
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Őstermelő lakóhelyén iparűzési adó
Kérdés: Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek a lakcímén (mely székhelynek tekinthető) lévő településen nincs földterülete (és más gazdasági tevékenységet sem folytat ott), amelyen gazdálkodik, kizárólag más településen (mely telephelynek tekintendő), abban az esetben be kell-e jelentkeznie a lakcíme szerinti településen a helyi iparűzési adó alá, és az adó alapját meg kell-e osztania más vállalkozóhoz hasonlóan?
Részlet a válaszból: […]székhelynek az őstermelő mint magánszemély adóalany esetén - ahogyan arra a kérdés utal - az állandó lakóhely számít. Ennélfogva az őstermelőnek a lakóhelye szerinti településen akkor is fennáll az adókötelezettsége, ha azon a településen nem művel földterületet (lehet azonban vélelmezni, hogy e helyről indul mezőgazdasági tevékenységet végezni). Ilyen esetben (a székhelye mellett létezik a földterület léte miatt telephelye is) az adóalap-megosztást a Htv. melléklete 2.1 pontja (komplex adóalap-megosztás) kell elvégezni. Figyelembe kell venni azt is, hogy ha az őstermelő gépei és egyéb tárgyi eszközei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8315
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Nonprofit gazdasági társaság alanya-e az iparűzési adónak?
Kérdés: Az önkormányzat közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működteti kulturális intézményét, mely kizárólag az alapító okirata szerinti előadó-művészeti tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet nem. Ezért kérdéses, hogy ez a nonprofit gazdasági társaság vajon alanya-e az iparűzési adónak? Ha igen, akkor az előadó-művészeti tevékenységből eredő bevétel, azaz a jegyárbevétel iparűzésiadó-köteles-e, figyelemmel arra, hogy ez a társaság alapítási célja szerinti tevékenységéből származik?
Részlet a válaszból: […]gazdasági társaság - függetlenül a tevékenységétől, státuszától - alanya a helyi iparűzési adónak, hiszen ha nem lenne az, nem lenne szükség a mentesítésre sem.A kérdésből nem tűnik ki, hogy a szóban forgó közhasznú kft.-nek volt-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2019-ben (a 2018-as adóév után), s ekként részesül-e mentességben a 2019. adóévben az iparűzési adó alól.Amennyiben a (közhasznú) nonprofit kft.-t a mentesség nem illeti meg, akkor a Htv. 39. §-a értelmében a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a (közhasznú) nonprofit kft.-k esetében is a nettó árbevételből kell kiindulni. Tekintettel arra, hogy a nonprofit közhasznú társaságra külön árbevétel-fogalom nem vonatkozik, ezért a Htv. 52. § 22. pontjának a) alpontja szerinti nettó árbevételt kell az iparűzési adó adóalapjának meghatározása során figyelembe venni.Az előadó-művészi tevékenységből származó jegyértékesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8129
5. találat: Közvetített szolgáltatás - iparűzési adó
Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszból: […]megjeleníteni, ha pedig csak közvetített szolgáltatást nyújt és számláz az adózó, akkor az erre utaló szöveget kell a számlának tartalmaznia).A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a megrendelővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) a megrendelő számára. A kérdés nem utal arra, hogy a bérlővel kötött szerződésből az következne, hogy a bérlő rendelte volna meg a szóban forgó vásárolt szolgáltatásokat, például a tűzvédelmi rendszerek vagy az épület karbantartását, vagy az épület őrzését. Ilyesfajta megrendelés amúgy teljességgel kizárt a kérdésbeli üzemeltetési díjba épülő építményadó esetén, amely egyfelől nem szolgáltatás, másfelől pedig a közjogi jogviszony alapján kifejezetten a tulajdonost vagy a vagyoni értékű jog jogosítottját (tehát nem a bérlőt) terheli, valamint a biztosítás esetén, lévén azt saját nevében csak biztosító nyújthatja, a bérbeadó nem.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a bérlővel mindösszesen bérleti szerződés jött létre, az ingatlan bérlésén túlmenően más szolgáltatást a bérlő nem rendelt. Ennélfogva nincs olyan szolgáltatás, amelyet változatlan formában lehetne közvetíteni.Továbbá a kérdésben említett üzemeltetési díjba tartozó egyes elemek (vásárolt szolgáltatások költsége, egyéb ráfordítások) közös jellemzője, hogy azok az épület üzemeltetése során, az épület bérbeadása nélkül is felmerülnek. Egyes költségelemek nagysága kisebb-nagyobb mértékben függ az épület használatának intenzitásától (például ilyen a takarítás vagy a meghibásodások, állagromlás javításának költsége), de a tételek többsége szempontjából teljesen közömbös, hogy az épületet bérbe adják vagy sem (például idetartozik az őrzés-védelem vagy az építményadó). Valójában csak arról van szó, hogy a bérbeadót az ingatlan használatával, üzemeltetésével összefüggő, az épület bérbeadásától függetlenül felmerülő, tehát a bérbeadó érdekkörében felmerült költséget a bérbeadó a bérlőre egyszerűen áthárítja. Fel sem merülne egyebekben a közvetített szolgáltatás kérdése, ha e költségek (azok becsült összege) a bérleti díjba épülnének, s a szerződésben nem külön elnevezésű (igaz, esetenként időről időre eltérő összegű) fizetési kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8092
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése
Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóbevallás-benyújtási kötelezettséget azon okból, hogy a székhelyét a vállalkozó más településre helyezi. Egy ilyen szabály azért sem lenne logikus, mert év közben értelemszerűen nem ismertek azok az információk, amelyek alapján az adóévi vállalkozási szintű és települési szintű adóalapot és adót meg lehetne határozni. Ezért a megszűnt székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz a tört adóévi adókötelezettségről szóló iparűzésiadó-bevallást, az általános szabályok szerint, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtani, feltéve, hogy a vállalkozó a székhelymegszüntetés adóévében nem szűnt meg, felszámolását, végelszámolását nem rendelték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8047
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
8. találat: Iparűzési adó könyvelése
Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.
Részlet a válaszból: […]15-ig kell a 2019. adóévi második előlegrészletként megfizetni) a korábban (a 2017. adóévről szóló bevallás alapján, 2018. május 31-én, a 2017. adóévi adó fele összegeként) 2019. március 15-re (a 2019. adóév első előlegrészletként) bevallott adóelőleg és a 2018. adóévi adó (adófizetési kötelezettség) különbözete. Ez azt jelenti, hogy a 2018. évi adóévről szóló, 2019. május 31-ig benyújtott bevallásban szereplő adó (adófizetési kötelezettség) összege megegyezik a 2019. adóévben összesen, két részletben fizetendő adóelőleg összegével. Ezt az összeget kell könyvelni a 2019. évben (a 2018. évben pedig a 2017. adóévi adó összegét kellett elszámolni). Ha a vállalkozó adóelőleg-kiegészítésre is kötelezett, akkor azt 2019. december 20. napjáig kell bevallani és megfizetni, és szintén könyvelni.Mindebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7965
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában
Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
Részlet a válaszból: […]kezelését - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - kizárólag befektetésialap-kezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező, befektetési alapkezelő végezheti.A befektetési alap tehát és ekként az ingatlanalap is, egy olyan vagyontömeg, mely - noha önálló jogalany - saját nevében és kockázatára nem jár el, üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végez. Helyette és nevében ugyanis az alapkezelő tesz jognyilatkozatokat, azaz végső soron ő működteti az alapot.A kérdés hivatkozik a vállalkozó Htv. szerinti fogalmára is (a Htv. 52. §-ának 26. pontja), aki valóban az adó alanya lehet. Ide azonban csak azon gazdasági szereplők tartoznak, akik személyükben, ténylegesen, üzletszerűen és saját kockázatra gazdasági tevékenységet végeznek, és emellett besorolhatóak a Htv. értelmező rendelkezésében szereplő jogalanycsoportok egyikébe. Ebből következően a befektetési alap a Htv. vállalkozó fogalmának nem felel meg, hisz esetében nem teljesül az a törvényi feltétel, hogy "gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végez", ezért nem alanya a helyi iparűzési adónak.Más a helyzet az alapkezelő társaság és azon társaság (a kérdésben említett kft.) esetén, amelyik feladata az ingatlan üzemeltetése (szálláshely-szolgáltatás nyújtása). E szervezetek klasszikus gazdasági szereplők, saját döntéshozó testülettel, döntéshozatali renddel. Előbbi feladata az alap nevében meghozni a szükséges befektetési döntéseket, és végrehajtani azokat, utóbbi pedig - az alap nevében eljáró alapkezelővel kötött (bérleti) szerződés alapján - az ingatlanalap tulajdonában álló ingatlant szálláshelyként működteti. E szervezetek, lévén jogi személyek, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7784
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Helyi iparűzési adó alapja, sávosan
Kérdés: 500 M Ft árbevétel feletti árbevételű cég ipaalapjának kiszámításakor kérdésem merült fel: a nettó árbevétel a sávosan korrigált elábéval és közvetített szolgáltatással csökkenthető, vagy a korrigálás nélküli anyagköltséggel is?
Pl.: nettó árbevétel 610 M Ft, anyag-ktg. 25 M Ft, elábé és közvetített szolg.: 525 M Ft.
Tehát az ipaalap: 610 M Ft-523,8 M Ft = 86,2 M Ft, vagy 610 M Ft-523,8-25 M Ft = 61,2 M Ft?
Az ipa 39/4. pontja nem egyértelmű számomra (500 M Ft feletti árbevétel esetén).
Részlet a válaszból: […]kapcsán utal a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdésére mint kiegészítő szabályra, a bekezdés c) alpontja pedig - minden egyéb kiegészítés, korlátozás, más jogszabályhelyre utalás nélkül - fogalmazza meg, hogy az anyagköltséggel csökkenthető a nettó árbevétel. A Htv. 39. §-ának (4)-(8) bekezdései írják körül, hogy miképp kell eljárni, ha az adóalanynál elábé és/vagy közvetített szolgáltatások értéke merül fel. A Htv. 39. §-a (4) bekezdésének első mondata - összhangban a Htv. 39. § (1) bekezdés a) alpontjával - csak az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegére írja elő a bekezdés alkalmazását (azt, hogy e tételekkel csak a nettó árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív módon lehet csökkenteni a nettó árbevételt).[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7665
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést