Építőipari tevékenységnél 180 nap figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-a, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozónak abban az esetben keletkezik iparűzésiadó-kötelezettsége a helyi iparűzési adót működtető önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik.Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kötelező-e a megosztási módszer alkalmazása? (Htv.)

Kérdés: Társaságunk a helyiadó-törvény által, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját a 2021-es üzleti évre (Htv. melléklet 2.3. pontja szerinti megosztás). Vállalkozási szintű adóalapunk meghaladta a 100 millió forintot. A vállalkozási adóalap azon 50%-a esetében, ahol a törvény szerint "az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani", kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztási módszertant, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazhatjuk a személyi jellegű ráfordításarányos megosztást? Véleményünk szerint a 2.3. pont első mondatának azon része, mely szerint "...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően" valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át.
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett meglátással egyetértünk. A Htv. mellékletének 2.3. pontja - speciális szabályként - lerontja a Htv. melléklete 2.1. pontjában foglalt azon rendelkezést, miszerint ha a vállalkozó előző adóévi adóalapja 100 millió forint felett volt, csak a Htv. 2.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 51/L. § (1)-(2) bekezdése szerint:-a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerinti mikro-, kis- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kkv-besorolás alapján a helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi beszámoló összeállításakor a társaságok eltérően értelmezik a helyiiparűzésiadó-kedvezmény jogosultságának megállapítási módszerét. A 639/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a 2021. évi ADÓELŐLEG esetében egyértelmű volt a szabályozás, a 2. § (3) bekezdése alapján az ADÓÉV ELSŐ NAPJÁN rendelkezésre álló, utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló alapján sorolták be a társaságokat a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek figyelembevételével. 2021. január 1-én a vállalkozások a 2019. évi közzétett beszámoló alapján állapították meg, hogy rendelet alapján kkv-nak minősül-e a társaság, ennek megfelelően adtak be nyilatkozatot az 1% adómérték érvényesítéséhez az adóelőleghez. Volt olyan vállalkozás, amely a "kétéves szabályt" alkalmazta, volt olyan cég, amely nem, mert szakértői vélemény szerint a kormányrendeletben lévő 4 milliárd Ft-os küszöbértékszabály kizárja ennek alkalmazhatóságát. A 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a Kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait össze kell számítani. Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg konkrét előírásokat, időpontokat az éves adó megállapításához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni, azaz az adóév első napjára történő besorolás alapján kell az éves adónál is a jogosultságot vizsgálni.
A 2021. évi iparűzési adó számításakor (bevallásakor) van olyan társaság:
-amely az adóév első napján (2021. 01. 01-én) rendelkezésre álló (2019. évi beszámoló),
-vagy az utolsó napján (2021. 12. 31-én) rendelkezésre álló, utolsó közzétett (2020. évi) beszámoló adatait vette alapul,
-de van olyan is, amely már a 2021. 12. 31-i mérlegfordulónapra összeállított "előzetes" beszámoló alapján minősítette a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek alapján a vállalkozást, és annak megfelelően kalkulálta az iparűzési adót. Aszakirodalomban a szakértők írásai és válaszai is eltérőek, egységes jogértelmezést nem találtam.
Kérem iránymutatásukat a helyiadó-kedvezmény érvényesítéséhez!
-A 2021. évi helyiadó-bevallásban milyen dátummal és melyik időszaki beszámoló alapulvételével kell vizsgálnia a társaságnak, hogy megfelel-e a létszám ÉS éves nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg feltételeinek az 50%-os kedvezmény érvényesítéséhez?
-Kell-e alkalmazni a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerinti "kétéves szabályt" az iparűzésiadó-kedvezményi jogosultság besorolásához?
Részlet a válaszából: […] Először is azzal kell kezdeni, hogy az irányadó jogszabály a Htv. 51/L. §-ának (1) bekezdése, figyelemmel arra, hogy az iparűzési adó kkv-k számára való "felezését" megfogalmazó veszélyhelyzeti kormányrendelet [639/2020. (XII. 22.)] hatályát vesztette.A normaszövegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A Htv. szerint választható, hogy a mezőgazdasági őstermelő a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok alapján vagy egyszerűsített módon állapítsa meg. (Htv. 39. §; 39/A §.) A helyiiparűzésiadó-törvény alapján évente más-más adóalap-megállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Magyarországra szállított termék szállítási díja

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt módon nem lehet. A helyi iparűzési adó alapja a számviteli előírások szerint elszámolt anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével csökkenthető, az anyagbeszerzéshez kapcsolódó szállítási költség közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése I.

Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a csökkentett iparűzési adót kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, a kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a helyi iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, a kérdés arra vonatkozik, hogy a székhely szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése II.

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a szerint:A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Iparűzési adó 1%-ának könyvelése

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen járnak el, ha 2021-ben az 1 százaléknak megfelelő összegben számolnak el egyéb ráfordításként iparűzési adót, ha az önkormányzat által megállapított mérték meghaladja az 1százalékot.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.
1
2
3
32