Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

101 találat a megadott iparűzési adó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nyilatkozat hiánya az 1%-os iparűzési adó mértékéről

Kérdés: Igénybe vehető-e a 2021. adóévi bevallás benyújtása során a csökkentett, 1%-os iparűzésiadó-mérték, ha a vállalkozás nem tett nyilatkozatot 2021. február 25-ig az állami adóhatósághoz arról, hogy ő mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül? Lehetséges-e a nyilatkozat pótlása?
Részlet a válaszból: […]1%-ra csökkentett iparűzésiadó-mértékben megtestesülő kedvező szabály alkalmazásának nem feltétele a fentebb hivatkozott nyilatkozat megtétele. Az 1%-os adómérték érvényesítése a 2021-ben végződő adóévről szóló bevallásban lehetséges.Fontos összefüggés azonban, hogy az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel számított adó és az 1%-os adómértékkel számított adó különbözete az uniós jog értelmében állami támogatásnak számít, amely ún. átmeneti támogatásként vehető igénybe. Az ezzel összefüggő állami támogatási szabályokat a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti intézkedés uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségéről szóló 640/2020. (XII. 22.) kormányrendelet részletezi.A nyilatkozattétel elmulasztása nem jogvesztő, igazolási kérelemmel (például ha a nyilatkozattétel időszakában betegség akadályozta a magánszemély vállalkozót) lehet kimentéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8713
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszból: […]amelyben zajlik vállalkozási tevékenység, vagy onnan kiindulva történik meg máshol a vállalkozási tevékenység. A Htv. 52. §-a 31. pontjának e) pontja pedig azt fogalmazza meg, hogy ha az építőipari tevékenység (Htv. 52. § 24. pont) egy településen több mint 180 napon át zajlik, akkor az telephelynek számít a tevékenységet folytató vállalkozó számára.Az első kérdés szerint a tulajdonos az építtető, mely alvállalkozót is igénybe vesz. Az építtető kifejezésből az következik, hogy a tulajdonos nem végez építési munkát, ezért esetében a Htv. 52. § 31. pont e) alpont szerint telephely nem jön létre. Amennyiben a telken más vállalkozási tevékenységet nem folytat (pl.: nincs irodája, raktára, más, termeléshez használt üzeme), és a településen másutt sincs telephelye, akkor a Htv. 52. § 31. pont a) alpontja szerint sem jön létre telephelye a telek helye szerinti településen. Telephelye akkor fog keletkezni, ha az üzemcsarnok, iroda elkészül, és ott megkezdődik a vállalkozási tevékenység (az üzemben megkezdik a tevékenység előkészítését, az irodát elkezdik használni). Amennyiben az építtető legalább részben részt vesz az épületek létrehozatalában (erre lehet következtetni a kérdésben az alvállalkozóira utalásból), és esetében az építőipari tevékenység időtartama az adóévben több mint 180 nap, akkor a Htv. 52. § 31. pont e) alpont szerint létrejön a telephely.A második kérdés szerinti esetben is azt kell tisztázni, hogy a beruházó végez-e építőipari tevékenységet. Ha nem,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8678
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
Részlet a válaszból: […]fogalmazza meg, hogy a Tao-tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a Tao-tv. szerint elszámolható értékcsökkenési leírást, bérleti díjat, lízingdíjat kell a tárgyi eszköz eszközértékének tekinteni.A Htv. melléklete 1.2. pontja ötödik mondata rendelkezik azonban arról, hogy ha nem állapítható meg a főszabály szerint a tárgyi eszközök Htv. szerinti eszközértéke, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén pedig a beszerzési érték 10%-a az eszközérték éves összege. E pont hatodik mondata azt is kimondja, hogy ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg (például bérelt tárgyi eszköz esetén), akkor beszerzési értéknek a Tao-tv. szerint megállapított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8651
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Iparűzésiadóelőleg-mérséklés - kata

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadó-előleg 50%-ra mérséklésének lehetőségéről a Korm. rendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az a kataalany azonban, aki a Htv. 39/B. §-a (3) bekezdése szerinti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást választotta (esetében a székhelye, telephelye szerinti településenként 2,5 millió forint az adóalap), nem adóelőleget, hanem adót fizet a Htv. 39/B. §-a (4) bekezdése szerint. AHtv. 39/B. §-a (5) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a kataalanyok ezen csoportjának iparűzésiadóelőleg-bevallást sem kell benyújtaniuk. Ennélfogva az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó kataalanyoknak nem kell nyilatkozatot tenni a Korm. rendelet 2. §-a (4)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8483
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Székhely több településen - iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. - 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. - 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. - 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszból: […]osztani a tevékenységre leginkább jellemző módon a Htv. mellékletében meghatározottak szerint.Ennélfogva nem a főkönyvi kivonat alapján kell megállapítani az egyes településekre jutó iparűzési­adó-alapot, hanem a vállalkozási szintű adóalapot kell megosztani. Amennyiben a személyi jellegű ráfordítások arányában való megosztási módszer a tevékenységre a leginkább jellemző, és a vállalkozónak nincs más településen telephelye, akkor a 2019. adóévben a kft. szintjén felmerült személyi jellegű ráfordítást kell a két település közt megosztani, mégpedig időarányosan (a székhely adott településen való fennállása napjai és az adóév napjai arányában).A Htv. mellékletének 8. pontja értelmében, ha a vállalkozónak van telephelye, és az adóalap megosztását a melléklet 1.1 vagy 1.2 pontja szerint kell elvégezni, akkor a székhely szerinti településre legalább az ügyvezető (vagy a magánszemély vállalkozó) után a figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás 10%-át kell kimutatni. E rendelkezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8378
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Családi gazdaság mely településen adóköteles - ipa?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszból: […]és családi gazdaság tagja (családtag) is. Ezért a családi gazdaság tagjai is lehetnek iparűzésiadó-alanyok (maga a családi gazdaság nem), ha az egy tagra jutó bevétel meghaladja az adóévben a 600 ezer forintot (ennek megállapításához a közös őstermelői igazolványban szereplő bevételt osztani kell a családi gazdaság tagjainak számával). Ha tehát ezek alapján az őstermelő, ideértve a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagját is, alanya az iparűzési adónak, akkor a lakóhelye, lakóhelyük a Htv. 52. § 41. pontja szerint székhelynek tekintendő, és ezért e településen - főszabály szerint - mindenképp fennáll az adókötelezettség.Telephelynek számít a Htv. alkalmazásában például a lakóhelytől eltérő településen létesített, a gazdálkodó gépei, terményei, vetőmagja tárolására szolgáló telep (ahonnan a vállalkozó tipikusan munkavégzésre indul), továbbá - figyelemmel arra, hogy a Htv. 52. §-a 31. pontja külön említi a termőföldet - az általa hasznosított (művelt vagy műveltetett) földterület fekvése szerinti település. A telephely megítélése kapcsán nincs jelentősége annak, hogy az őstermelő kiskorú-e, valamint az is közömbös, hogy családi gazdaság tagjáról van-e szó, vagy nem családi gazdaságban működő őstermelőről.2017. január 1-jétől, a Htv. 41. § (8) bekezdésének - adóegyszerűsítési célú - beiktatásával annyi változott, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok, valamint a családi gazdaság tagjai az őstermelői tevékenységből eredő teljes, közös adóalap után az adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési kötelezettségüket együttesen, az adószámmal rendelkező adóalany (az őstermelő vagy a családi gazdálkodó) "nevén" is teljesíthetik (a közös őstermelői árbevétel és a közös őstermelőiárbevétel-csökkentő költségek különbözeteként kell számítani az adóalapot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8319
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Őstermelő lakóhelyén iparűzési adó

Kérdés: Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek a lakcímén (mely székhelynek tekinthető) lévő településen nincs földterülete (és más gazdasági tevékenységet sem folytat ott), amelyen gazdálkodik, kizárólag más településen (mely telephelynek tekintendő), abban az esetben be kell-e jelentkeznie a lakcíme szerinti településen a helyi iparűzési adó alá, és az adó alapját meg kell-e osztania más vállalkozóhoz hasonlóan?
Részlet a válaszból: […]székhelynek az őstermelő mint magánszemély adóalany esetén - ahogyan arra a kérdés utal - az állandó lakóhely számít. Ennélfogva az őstermelőnek a lakóhelye szerinti településen akkor is fennáll az adókötelezettsége, ha azon a településen nem művel földterületet (lehet azonban vélelmezni, hogy e helyről indul mezőgazdasági tevékenységet végezni). Ilyen esetben (a székhelye mellett létezik a földterület léte miatt telephelye is) az adóalap-megosztást a Htv. melléklete 2.1 pontja (komplex adóalap-megosztás) kell elvégezni. Figyelembe kell venni azt is, hogy ha az őstermelő gépei és egyéb tárgyi eszközei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8315
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Nonprofit gazdasági társaság alanya-e az iparűzési adónak?

Kérdés: Az önkormányzat közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működteti kulturális intézményét, mely kizárólag az alapító okirata szerinti előadó-művészeti tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet nem. Ezért kérdéses, hogy ez a nonprofit gazdasági társaság vajon alanya-e az iparűzési adónak? Ha igen, akkor az előadó-művészeti tevékenységből eredő bevétel, azaz a jegyárbevétel iparűzésiadó-köteles-e, figyelemmel arra, hogy ez a társaság alapítási célja szerinti tevékenységéből származik?
Részlet a válaszból: […]gazdasági társaság - függetlenül a tevékenységétől, státuszától - alanya a helyi iparűzési adónak, hiszen ha nem lenne az, nem lenne szükség a mentesítésre sem.A kérdésből nem tűnik ki, hogy a szóban forgó közhasznú kft.-nek volt-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2019-ben (a 2018-as adóév után), s ekként részesül-e mentességben a 2019. adóévben az iparűzési adó alól.Amennyiben a (közhasznú) nonprofit kft.-t a mentesség nem illeti meg, akkor a Htv. 39. §-a értelmében a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a (közhasznú) nonprofit kft.-k esetében is a nettó árbevételből kell kiindulni. Tekintettel arra, hogy a nonprofit közhasznú társaságra külön árbevétel-fogalom nem vonatkozik, ezért a Htv. 52. § 22. pontjának a) alpontja szerinti nettó árbevételt kell az iparűzési adó adóalapjának meghatározása során figyelembe venni.Az előadó-művészi tevékenységből származó jegyértékesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8129

9. találat: Közvetített szolgáltatás - iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszból: […]megjeleníteni, ha pedig csak közvetített szolgáltatást nyújt és számláz az adózó, akkor az erre utaló szöveget kell a számlának tartalmaznia).A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a megrendelővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) a megrendelő számára. A kérdés nem utal arra, hogy a bérlővel kötött szerződésből az következne, hogy a bérlő rendelte volna meg a szóban forgó vásárolt szolgáltatásokat, például a tűzvédelmi rendszerek vagy az épület karbantartását, vagy az épület őrzését. Ilyesfajta megrendelés amúgy teljességgel kizárt a kérdésbeli üzemeltetési díjba épülő építményadó esetén, amely egyfelől nem szolgáltatás, másfelől pedig a közjogi jogviszony alapján kifejezetten a tulajdonost vagy a vagyoni értékű jog jogosítottját (tehát nem a bérlőt) terheli, valamint a biztosítás esetén, lévén azt saját nevében csak biztosító nyújthatja, a bérbeadó nem.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a bérlővel mindösszesen bérleti szerződés jött létre, az ingatlan bérlésén túlmenően más szolgáltatást a bérlő nem rendelt. Ennélfogva nincs olyan szolgáltatás, amelyet változatlan formában lehetne közvetíteni.Továbbá a kérdésben említett üzemeltetési díjba tartozó egyes elemek (vásárolt szolgáltatások költsége, egyéb ráfordítások) közös jellemzője, hogy azok az épület üzemeltetése során, az épület bérbeadása nélkül is felmerülnek. Egyes költségelemek nagysága kisebb-nagyobb mértékben függ az épület használatának intenzitásától (például ilyen a takarítás vagy a meghibásodások, állagromlás javításának költsége), de a tételek többsége szempontjából teljesen közömbös, hogy az épületet bérbe adják vagy sem (például idetartozik az őrzés-védelem vagy az építményadó). Valójában csak arról van szó, hogy a bérbeadót az ingatlan használatával, üzemeltetésével összefüggő, az épület bérbeadásától függetlenül felmerülő, tehát a bérbeadó érdekkörében felmerült költséget a bérbeadó a bérlőre egyszerűen áthárítja. Fel sem merülne egyebekben a közvetített szolgáltatás kérdése, ha e költségek (azok becsült összege) a bérleti díjba épülnének, s a szerződésben nem külön elnevezésű (igaz, esetenként időről időre eltérő összegű) fizetési kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8092
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóbevallás-benyújtási kötelezettséget azon okból, hogy a székhelyét a vállalkozó más településre helyezi. Egy ilyen szabály azért sem lenne logikus, mert év közben értelemszerűen nem ismertek azok az információk, amelyek alapján az adóévi vállalkozási szintű és települési szintű adóalapot és adót meg lehetne határozni. Ezért a megszűnt székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz a tört adóévi adókötelezettségről szóló iparűzésiadó-bevallást, az általános szabályok szerint, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtani, feltéve, hogy a vállalkozó a székhelymegszüntetés adóévében nem szűnt meg, felszámolását, végelszámolását nem rendelték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8047
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést