Kkv-besorolás alapján a helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi beszámoló összeállításakor a társaságok eltérően értelmezik a helyiiparűzésiadó-kedvezmény jogosultságának megállapítási módszerét. A 639/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a 2021. évi ADÓELŐLEG esetében egyértelmű volt a szabályozás, a 2. § (3) bekezdése alapján az ADÓÉV ELSŐ NAPJÁN rendelkezésre álló, utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló alapján sorolták be a társaságokat a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek figyelembevételével. 2021. január 1-én a vállalkozások a 2019. évi közzétett beszámoló alapján állapították meg, hogy rendelet alapján kkv-nak minősül-e a társaság, ennek megfelelően adtak be nyilatkozatot az 1% adómérték érvényesítéséhez az adóelőleghez. Volt olyan vállalkozás, amely a "kétéves szabályt" alkalmazta, volt olyan cég, amely nem, mert szakértői vélemény szerint a kormányrendeletben lévő 4 milliárd Ft-os küszöbértékszabály kizárja ennek alkalmazhatóságát. A 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a Kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait össze kell számítani. Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg konkrét előírásokat, időpontokat az éves adó megállapításához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni, azaz az adóév első napjára történő besorolás alapján kell az éves adónál is a jogosultságot vizsgálni.
A 2021. évi iparűzési adó számításakor (bevallásakor) van olyan társaság:
-amely az adóév első napján (2021. 01. 01-én) rendelkezésre álló (2019. évi beszámoló),
-vagy az utolsó napján (2021. 12. 31-én) rendelkezésre álló, utolsó közzétett (2020. évi) beszámoló adatait vette alapul,
-de van olyan is, amely már a 2021. 12. 31-i mérlegfordulónapra összeállított "előzetes" beszámoló alapján minősítette a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek alapján a vállalkozást, és annak megfelelően kalkulálta az iparűzési adót. Aszakirodalomban a szakértők írásai és válaszai is eltérőek, egységes jogértelmezést nem találtam.
Kérem iránymutatásukat a helyiadó-kedvezmény érvényesítéséhez!
-A 2021. évi helyiadó-bevallásban milyen dátummal és melyik időszaki beszámoló alapulvételével kell vizsgálnia a társaságnak, hogy megfelel-e a létszám ÉS éves nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg feltételeinek az 50%-os kedvezmény érvényesítéséhez?
-Kell-e alkalmazni a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerinti "kétéves szabályt" az iparűzésiadó-kedvezményi jogosultság besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...is azzal kell kezdeni, hogy az irányadó jogszabály a Htv. 51/L. §-ának (1) bekezdése, figyelemmel arra, hogy az iparűzési adó kkv-k számára való "felezését" megfogalmazó veszélyhelyzeti kormányrendelet [639/2020. (XII. 22.)] hatályát vesztette.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. szerint választható, hogy a mezőgazdasági őstermelő a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok alapján vagy egyszerűsített módon állapítsa meg. (Htv. 39. §; 39/A §.) A helyiiparűzésiadó-törvény alapján évente más-más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése I.

Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a csökkentett iparűzési adót kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, a kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése II.

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Iparűzési adó 1%-ának könyvelése

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy helyesen járnak el, ha 2021-ben az 1 százaléknak megfelelő összegben számolnak el egyéb ráfordításként iparűzési adót, ha az önkormányzat által megállapított mérték meghaladja az 1százalékot.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] ...3. § (2) bekezdése szerint a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságot valóban adómentesség illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ugyanakkor e mentesség feltétele - a Htv. 3. §-a (3) bekezdése szerint - az, hogy a szervezetnek az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Telephely a helyi iparűzési adónál

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok - a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően - véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
-az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
-ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
-az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
-ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja - munkarend szerinti jelleggel - munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket - többek között - egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján - véleményünk szerint - ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően - bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket - azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!
Részlet a válaszából: […] A kérdés a válaszhoz helyesen hívja fel a Htv. általános szabályok szerinti telephelyfogalmát [52. § 31. pont a) alpont], melynek megfelelő üzleti létesítmény esetén áll fenn iparűzésiadó-kötelezettség a létesítmény (ingatlan) helye szerinti településen. Szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Nyilatkozat hiánya az 1%-os iparűzési adó mértékéről

Kérdés: Igénybe vehető-e a 2021. adóévi bevallás benyújtása során a csökkentett, 1%-os iparűzésiadó-mérték, ha a vállalkozás nem tett nyilatkozatot 2021. február 25-ig az állami adóhatósághoz arról, hogy ő mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül? Lehetséges-e a nyilatkozat pótlása?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat tétele az iparűzésiadó-előleg 50%-ra mérséklésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] Egy adott településen az iparűzésiadó-kötelezettség miatti bejelentkezési kötelezettség a településen lévő székhely, telephely létéhez kötődik. Ezért azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett két esetben keletkezik-e Htv. szerinti telephely az építési munka helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adó (kiva) alanya a Tao-tv. 5. számú melléklete 15. pontja szerint nem alanya a társasági adónak, ezért rá a társasági adó személyi hatálya általánosságban nem terjed ki (néhány Tao-tv.-beli rendelkezés azonban a kivaalanyra is irányadó). Ebből valóban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
1
2
3
11