Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása
Kérdés
Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az inputanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. július 30-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6733
[…] szállítmányok, beszállítások (számlák) értékéből kerül levonásra.Az új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását (az adott esetben a termelő) úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal (termeltető) szemben fennálló lejárt pénzkövetelését (a termeltetőnek eladott termékeinek az ellenértékét) a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába (a vetőmag miatt) beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A Ptk. szabályaira alapozva a gyakorlatban alkalmazzák a kompenzálás kifejezést, amikor a jogosult és a kötelezett a köztük lévő szerződésben állapodik meg a beszámításról, és az nem egyoldalú jognyilatkozat következménye.A kérdésben ismertetett esetekben nem egyértelmű a termeltetői szerződés megfogalmazása, és ez okozza valójában azt a problémát, hogy a termeltető által biztosított vetőmag előlegnek minősül-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján, és miként kerülhető el, hogy annak minősüljön? (Nem lenne ilyen gond, ha a termeltetői szerződésben pontosabban fogalmaznak, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások értékéből nem levonják, hanem a Ptk. előírásai alapján a vetőmag ellenértéket az első beszállítások fizetendő ellenértékébe beszámítják!)A kérdés első esetében a kérdező azt írja, a konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Nyilvánvalóan a vetőmag értékesítéséről és a járulékos költségekről, feltételezhetően az áfa felszámításával. A vetőmag számlázott ellenértékét az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján előlegként értelmezni nem jelenthet mást, mint a jogszabályi előírás "beszámítható vagyoni előny" kifejezés olyan kiterjesztését, amire az Áfa-tv. előírásai nem vonatkoznak. (A termeltető valójában kamatmentesen biztosítja a normál fizetési határidőn túl a vetőmag ellenértékének megfizetését, a Ptk. szerinti beszámítás szabályainak az alkalmazásával.)A kérdés első esetében szerepel "a teljes pénzbeli előleg" kifejezés. Ez valóban az Áfa-tv. 59. §-a szerinti előleg. Ezért a termelő a jóváírt, kézhez vett előleget köteles a termeltető felé számlázni úgy, hogy a számlán a fizetendő áfát is feltünteti. A termelőnek ez esetben a számlán fel kell tüntetnie, mint a fizetendő áfát, a fizetendő összeget csökkentő tételként az előleg áfáját, az előleg összegét. (Ezáltal csökken a még fizetendő áfa és a fizetendő összeg. A kapott, pénzügyileg is rendezett előleggel azonban nem kezelhető azonosan a termeltető által biztosított vetőmag számlázott ellenértéke!)Összefoglalva: termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. július 30-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6733
[…] szállítmányok, beszállítások (számlák) értékéből kerül levonásra.Az új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását (az adott esetben a termelő) úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal (termeltető) szemben fennálló lejárt pénzkövetelését (a termeltetőnek eladott termékeinek az ellenértékét) a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába (a vetőmag miatt) beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A Ptk. szabályaira alapozva a gyakorlatban alkalmazzák a kompenzálás kifejezést, amikor a jogosult és a kötelezett a köztük lévő szerződésben állapodik meg a beszámításról, és az nem egyoldalú jognyilatkozat következménye.A kérdésben ismertetett esetekben nem egyértelmű a termeltetői szerződés megfogalmazása, és ez okozza valójában azt a problémát, hogy a termeltető által biztosított vetőmag előlegnek minősül-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján, és miként kerülhető el, hogy annak minősüljön? (Nem lenne ilyen gond, ha a termeltetői szerződésben pontosabban fogalmaznak, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások értékéből nem levonják, hanem a Ptk. előírásai alapján a vetőmag ellenértéket az első beszállítások fizetendő ellenértékébe beszámítják!)A kérdés első esetében a kérdező azt írja, a konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Nyilvánvalóan a vetőmag értékesítéséről és a járulékos költségekről, feltételezhetően az áfa felszámításával. A vetőmag számlázott ellenértékét az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján előlegként értelmezni nem jelenthet mást, mint a jogszabályi előírás "beszámítható vagyoni előny" kifejezés olyan kiterjesztését, amire az Áfa-tv. előírásai nem vonatkoznak. (A termeltető valójában kamatmentesen biztosítja a normál fizetési határidőn túl a vetőmag ellenértékének megfizetését, a Ptk. szerinti beszámítás szabályainak az alkalmazásával.)A kérdés első esetében szerepel "a teljes pénzbeli előleg" kifejezés. Ez valóban az Áfa-tv. 59. §-a szerinti előleg. Ezért a termelő a jóváírt, kézhez vett előleget köteles a termeltető felé számlázni úgy, hogy a számlán a fizetendő áfát is feltünteti. A termelőnek ez esetben a számlán fel kell tüntetnie, mint a fizetendő áfát, a fizetendő összeget csökkentő tételként az előleg áfáját, az előleg összegét. (Ezáltal csökken a még fizetendő áfa és a fizetendő összeg. A kapott, pénzügyileg is rendezett előleggel azonban nem kezelhető azonosan a termeltető által biztosított vetőmag számlázott ellenértéke!)Összefoglalva: termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
