Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. október 13-án (353. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7106

[…] szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (A korábbi előírásnak csupán az eleje változott.)Az adott esetben a más jogszabály a Ptk., amelyet közel egy évvel később módosított a 2016. évi LXXVII. törvény. A Ptk. módosított 3:186. §-ának (1) bekezdése alapján (kft. esetében) a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;– a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét (ez változott);– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.(Részvénytársaság esetében is hasonlóan fogalmaz a Ptk. 263. §-a.)A módosult előírások mellett is fizethető 2016-ban osztalékelőleg (és nem osztalék). Például a szeptember 30-i mérlegfordulónappal készített, az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg (amelyet eredménykimutatás is alátámaszt) tartalmazza a 2016. január 1-je és szeptember 30-a közötti időszak adózott eredményét, de tartalmazza az eredménytartalék szeptember 30-i állapotnak megfelelő értékét is. A kettő összevont értékének megfelelő összeget lehet maximum-osztalékelőlegként kifizetni, feltételezve, hogy a korrekciókkal (lekötött tartalék, pozitív értékelési tartalék, osztalékelőlegként figyelembe vett összeg együttesen) csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.A kifizetett osztalékelőleget és az azt csökkentő személyi jövedelemadót a kifizetéskor kell bruttó módon az előlegek között könyvelni: T 355 – K 384, 462.Kapcsolódóan szólni kell az osztalékfizetésről is!Az osztalékfizetés elszámolási szabályai a 2016. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan változtak, a jóváhagyásra vonatkozó Ptk.-szabályok azonban nem. Így a taggyűlés az osztalékfizetésről – a jövőben is – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz (a 2016. évi üzleti évről készült beszámoló esetében csak 2017-ben).Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése alapján az előző üzleti évi (ez 2016. év) adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá (a korábbi előírásnak csupán az eleje változott).Mivel az eredménykimutatásban nem szerepelhet a jóváhagyott osztalék, az osztalékkifizetésként meghatározott összeget csak akkor lehet és kell könyvelni, amikor erről a taggyűlés döntött (tehát 2017-ben), az osztalék forrásával, az eredménytartalékkal szemben (T 413 – K 4792). Az eredménytartalékot a 2016. évi beszámoló mérlege a 2016. december 31-i állapotnak megfelelően tartalmazza (a 2016. évi adózott eredményt még nem lehetett átvezetni!). Ezért kell az osztalék összegszerű megállapításához az eredménytartalékot a 2016. évi adózott eredménnyel kiegészíteni. (A pozitív eredménytartalékot a pozitív adózott eredmény növeli, a negatív adózott eredmény csökkenti. A negatív eredménytartalék összegét meghaladó pozitív adózott eredmény – egyéb feltételek mellett – megteremtheti az osztalékfizetés lehetőségét a különbözet összegében.2016. január 1-jétől változott a kapott (járó) osztalék, részesedés elszámolási szabálya. Csak akkor lehet könyvelni, ha annak összege a mérlegfordulónapig ismertté vált. Az Szt. 39. §-ának (3a) bekezdése […]