Több év osztaléka kifizetésének sorrendje
Kérdés
A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. november 10-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7134
[…] jóváhagyott osztalékot a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kellett írni. A 2016. évi beszámolónál eltérő a szabály, mivel a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalékot ugyan könyvelni kell, de nem a mérlegforduló napjával, hanem az elfogadás napjával, és nem az adózott eredménnyel, hanem az eredménytartalékkal szembeni kötelezettségként.Általános szabály tehát az (volt és van), hogy a beszámoló elfogadásakor az osztalékkifizetésről hozott határozatot könyvelni kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. A tulajdonosokkal szembeni kötelezettségkénti előírás pedig azt jelenti, hogy a tulajdonosonként külön-külön számlán kell a kötelezettséget előírni. (A kérdésben leírtak alapján ez azt igényli, hogy a jóváhagyott osztalékot 2014-ben négy kötelezettségszámlán, 2015-ben öt kötelezettségszámlán kellett kimutatni.)Tekintettel arra, hogy az osztalékkifizetés sorrendjére sem a Ptk., sem az Szt. nem tartalmaz külön előírást, a kötelezettségek kiegyenlítésére vonatkozó elő-írásokat indokolt figyelembe venni. (Magánszemély tulajdonosoknál az osztalékot terhelő adó és egészségügyi hozzájárulás a kifizetés időpontjához kapcsolódik, függetlenül az osztalék miatti kötelezettség keletkezésének időpontjától.)Az osztalék miatti kötelezettség kiegyenlítésének sorrendjénél – bár nincs kötelező előírás – abból indokolt kiindulni, hogy – piacgazdasági körülmények között – a korábban keletkezett kötelezettségnek a terhei nagyobbak, mint a később keletkezetteké. Ezért a kifizetéseknél – ugyanannál a személynél – a korábban keletkezett kötelezettségek kiegyenlítése indokoltan meg […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. november 10-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7134
[…] jóváhagyott osztalékot a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kellett írni. A 2016. évi beszámolónál eltérő a szabály, mivel a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalékot ugyan könyvelni kell, de nem a mérlegforduló napjával, hanem az elfogadás napjával, és nem az adózott eredménnyel, hanem az eredménytartalékkal szembeni kötelezettségként.Általános szabály tehát az (volt és van), hogy a beszámoló elfogadásakor az osztalékkifizetésről hozott határozatot könyvelni kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. A tulajdonosokkal szembeni kötelezettségkénti előírás pedig azt jelenti, hogy a tulajdonosonként külön-külön számlán kell a kötelezettséget előírni. (A kérdésben leírtak alapján ez azt igényli, hogy a jóváhagyott osztalékot 2014-ben négy kötelezettségszámlán, 2015-ben öt kötelezettségszámlán kellett kimutatni.)Tekintettel arra, hogy az osztalékkifizetés sorrendjére sem a Ptk., sem az Szt. nem tartalmaz külön előírást, a kötelezettségek kiegyenlítésére vonatkozó elő-írásokat indokolt figyelembe venni. (Magánszemély tulajdonosoknál az osztalékot terhelő adó és egészségügyi hozzájárulás a kifizetés időpontjához kapcsolódik, függetlenül az osztalék miatti kötelezettség keletkezésének időpontjától.)Az osztalék miatti kötelezettség kiegyenlítésének sorrendjénél – bár nincs kötelező előírás – abból indokolt kiindulni, hogy – piacgazdasági körülmények között – a korábban keletkezett kötelezettségnek a terhei nagyobbak, mint a később keletkezetteké. Ezért a kifizetéseknél – ugyanannál a személynél – a korábban keletkezett kötelezettségek kiegyenlítése indokoltan meg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
