Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás
Kérdés
A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. december 15-én (357. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7161
[…] jegyzett tőkét kell csökkenteni (T 411 – K 373, 1,5 millió Ft), a névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel (az adott esetben 7,8 millió forinttal) pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni (T 413 – K 373), a törzstőkecsökkentésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. (Ezzel az időponttal oldható fel a lekötött tartalék is!)Az üzletrészt feltételezhetően magánszemély tulajdonostól vásárolták vissza. Ez esetben a társaságnak az Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján a visszavásárlási érték kifizetésekor meg kellett állapítania a magánszemély által megszerzett (a vállalkozásból kivont) jövedelmet (ha az üzletrész szerzési értéke 1,5 millió forint volt, akkor 7,8 millió forint összegben), és ezen jövedelem alapján 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadót, és ezen jövedelem alapján az Eho-tv. szerinti 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Art. szerint levonni, bevallani és befizetni.Ezt követően szóljunk az ajándékozásról.Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék. Így az üzletrész-ajándékozási szerződés alapján a megajándékozott fiúnak nem kell illetéket fizetnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen jogcímen nem terheli fizetési kötelezettség a fiút vagy az apát.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított piaci értékből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (apa és fia) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A megajándékozottnál az üzletrész megszerzésével kapcsolatos, általa viselt költség, kiadás nincsen. Így az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem az értékpapír (az üzletrész) megszerzéskori piaci értéke (az adott esetben 4 millió Ft).Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ebből az következik, hogy a fiút az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem alapján nem terheli adófizetési kötelezettség.Az ajándékozó apánál a magánszemély (a fiú) részére juttatott vagyoni érték (üzletrész) szerzési értéke – feltételezhetően – 600 E Ft, piaci értéke pedig 4 millió forint, a különbözet az apánál árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, amelyet 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, mindaddig, amíg az utóbbi összege el nem éri […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. december 15-én (357. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7161
[…] jegyzett tőkét kell csökkenteni (T 411 – K 373, 1,5 millió Ft), a névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel (az adott esetben 7,8 millió forinttal) pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni (T 413 – K 373), a törzstőkecsökkentésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. (Ezzel az időponttal oldható fel a lekötött tartalék is!)Az üzletrészt feltételezhetően magánszemély tulajdonostól vásárolták vissza. Ez esetben a társaságnak az Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján a visszavásárlási érték kifizetésekor meg kellett állapítania a magánszemély által megszerzett (a vállalkozásból kivont) jövedelmet (ha az üzletrész szerzési értéke 1,5 millió forint volt, akkor 7,8 millió forint összegben), és ezen jövedelem alapján 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadót, és ezen jövedelem alapján az Eho-tv. szerinti 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Art. szerint levonni, bevallani és befizetni.Ezt követően szóljunk az ajándékozásról.Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék. Így az üzletrész-ajándékozási szerződés alapján a megajándékozott fiúnak nem kell illetéket fizetnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen jogcímen nem terheli fizetési kötelezettség a fiút vagy az apát.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított piaci értékből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (apa és fia) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A megajándékozottnál az üzletrész megszerzésével kapcsolatos, általa viselt költség, kiadás nincsen. Így az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem az értékpapír (az üzletrész) megszerzéskori piaci értéke (az adott esetben 4 millió Ft).Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ebből az következik, hogy a fiút az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem alapján nem terheli adófizetési kötelezettség.Az ajándékozó apánál a magánszemély (a fiú) részére juttatott vagyoni érték (üzletrész) szerzési értéke – feltételezhetően – 600 E Ft, piaci értéke pedig 4 millió forint, a különbözet az apánál árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, amelyet 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, mindaddig, amíg az utóbbi összege el nem éri […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
