Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Kérdés
Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 12-én (358. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7191
[…] kérdésben is) a tartalomnak megfelelő a fogalmazás. A kérdés úgy kezdődik, hogy közös finanszírozású szoftverfejlesztés, majd úgy folytatódik, hogy a költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címén, a kérdések között pedig hol számolható el a külföldi által fizetett fejlesztésfinanszírozási rész. Ezek így egymásnak ellentmondanak, gyakorlatilag kizárják egymást, együtt nem lehet.Ha a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből indulunk ki, akkor az igaz, hogy közös finanszírozási szoftverfejlesztés valósul meg, amelynek 50 százalékát finanszírozza a külföldi partner. Ehhez viszont nem szabad kiszámlázni a magyar cégnél felmerült költségek 50 százalékát (semmilyen szolgáltatást nem végzett a magyar fél a külföldinek), elegendő csak írásban közölni (és nem számlázni) a külföldi féllel az összes költség 50 százalékának megfelelő összegét, és kérni őt, hogy azt utalja át. A külföldi fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni (T 384 – K 9646), majd az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9646 – K 4832). Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a szoftver bekerülési értéke alapján évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének 50 százalékában kell megszüntetni (T 4832 – K 9646).A leírtakból következik, hogy a magyar vállalkozónál a szoftvert a fejlesztés során felmerült közvetlen költségek összegében kell kimutatni a fejlesztés során és az üzembe helyezéskor is (ez lesz a szoftver bruttó értéke), és a bruttó érték alapján kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét is meghatározni.A bevezetőben említettekből az is következik, hogy a magyar társaság könyveiben szereplő szoftver esetében annak a bekerülési értékében kell kimutatni a külföldi partnernél – esetleg – felmerült szoftverfejlesztési költségeket is, a külföldi partner által számlázott összegben.Ha a szoftver üzembe helyezése, aktiválása után további, érdemi fejlesztés történik (a szoftver sokkal többre lesz képes), akkor az érdemi fejlesztés költségeivel a szoftver bekerülési értékét kell növelni akkor is, ha ennek az érdemi fejlesztésnek a költségei nem a magyar társaságnál merültek fel (a partnerek számlázzák tovább a magyar társaságnak).Az idevonatkozó jogszabályok alapján értelmezhetetlen a tulajdonjog egyharmad részének értékesítése közös finanszírozású szoftverfejlesztési konstrukcióban. Csak úgy képzelhető el – mint a külföldi partnernél -, hogy a magyar társaság a 3. féllel közölje írásban az egyharmad résznek megfelelő összeget, és kérje őt, hogy azt utalja át. A harmadik fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt – a külfölditől elkülönítetten – az […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 12-én (358. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7191
[…] kérdésben is) a tartalomnak megfelelő a fogalmazás. A kérdés úgy kezdődik, hogy közös finanszírozású szoftverfejlesztés, majd úgy folytatódik, hogy a költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címén, a kérdések között pedig hol számolható el a külföldi által fizetett fejlesztésfinanszírozási rész. Ezek így egymásnak ellentmondanak, gyakorlatilag kizárják egymást, együtt nem lehet.Ha a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből indulunk ki, akkor az igaz, hogy közös finanszírozási szoftverfejlesztés valósul meg, amelynek 50 százalékát finanszírozza a külföldi partner. Ehhez viszont nem szabad kiszámlázni a magyar cégnél felmerült költségek 50 százalékát (semmilyen szolgáltatást nem végzett a magyar fél a külföldinek), elegendő csak írásban közölni (és nem számlázni) a külföldi féllel az összes költség 50 százalékának megfelelő összegét, és kérni őt, hogy azt utalja át. A külföldi fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni (T 384 – K 9646), majd az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9646 – K 4832). Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a szoftver bekerülési értéke alapján évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének 50 százalékában kell megszüntetni (T 4832 – K 9646).A leírtakból következik, hogy a magyar vállalkozónál a szoftvert a fejlesztés során felmerült közvetlen költségek összegében kell kimutatni a fejlesztés során és az üzembe helyezéskor is (ez lesz a szoftver bruttó értéke), és a bruttó érték alapján kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét is meghatározni.A bevezetőben említettekből az is következik, hogy a magyar társaság könyveiben szereplő szoftver esetében annak a bekerülési értékében kell kimutatni a külföldi partnernél – esetleg – felmerült szoftverfejlesztési költségeket is, a külföldi partner által számlázott összegben.Ha a szoftver üzembe helyezése, aktiválása után további, érdemi fejlesztés történik (a szoftver sokkal többre lesz képes), akkor az érdemi fejlesztés költségeivel a szoftver bekerülési értékét kell növelni akkor is, ha ennek az érdemi fejlesztésnek a költségei nem a magyar társaságnál merültek fel (a partnerek számlázzák tovább a magyar társaságnak).Az idevonatkozó jogszabályok alapján értelmezhetetlen a tulajdonjog egyharmad részének értékesítése közös finanszírozású szoftverfejlesztési konstrukcióban. Csak úgy képzelhető el – mint a külföldi partnernél -, hogy a magyar társaság a 3. féllel közölje írásban az egyharmad résznek megfelelő összeget, és kérje őt, hogy azt utalja át. A harmadik fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt – a külfölditől elkülönítetten – az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
