Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma
Kérdés
Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7285
[…] tevékenységvégzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Tehát a Htv. 37. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti tevékenységvégzés napjainak számítása során a Htv. 38. § (2) bekezdés szerinti időtartam összes napját (ideértve az időszak kezdő napját, befejező napját) figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az időszak minden napján történt-e tevékenységvégzés (a Htv. nem a tényleges tevékenységvégzéssel töltött napok számbavételét írja elő, figyelemmel arra, hogy annak ellenőrzése nehézkes, továbbá arra, hogy az ideiglenes jellegű tevékenység után egyébként is átalányadót kell fizetni).Mindezen jogszabályi rendelkezésekből az fakad, hogy ha például a társaság az adóév januárjában kötött szerződés alapján január 16-án kezdi meg a munkát, s a munka teljesítését a megrendelő március 24-én fogadja el, akkor 68 nap az ideiglenes tevékenység időtartamának hossza. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség csak a 31. napon kezdődik, a példa szerinti esetben 38 nap után kell a naponkénti – önkormányzat által rendeletben megállapított – legfeljebb […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 27-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7285
[…] tevékenységvégzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Tehát a Htv. 37. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti tevékenységvégzés napjainak számítása során a Htv. 38. § (2) bekezdés szerinti időtartam összes napját (ideértve az időszak kezdő napját, befejező napját) figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az időszak minden napján történt-e tevékenységvégzés (a Htv. nem a tényleges tevékenységvégzéssel töltött napok számbavételét írja elő, figyelemmel arra, hogy annak ellenőrzése nehézkes, továbbá arra, hogy az ideiglenes jellegű tevékenység után egyébként is átalányadót kell fizetni).Mindezen jogszabályi rendelkezésekből az fakad, hogy ha például a társaság az adóév januárjában kötött szerződés alapján január 16-án kezdi meg a munkát, s a munka teljesítését a megrendelő március 24-én fogadja el, akkor 68 nap az ideiglenes tevékenység időtartamának hossza. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség csak a 31. napon kezdődik, a példa szerinti esetben 38 nap után kell a naponkénti – önkormányzat által rendeletben megállapított – legfeljebb […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
