Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó
Kérdés
Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 25-én (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7515
[…] adóalap-megosztás a Htv. 3. számú mellékletének 1.1. pontja szerinti személyi jellegű ráfordítások arányában való adóalap-megosztással történik, történhet. Ekkor, a "megosztás" alapelvéből – a jogalkotói célnak megfelelve – következik az is, hogy a székhely/telephely szerinti településnél indokolt minden olyan foglalkoztatott utáni személyi jellegű ráfordítást figyelembe venni, akinek a foglalkoztatása a településen – székhelyet/telephelyet eredményező ingatlanban vagy azon kívül – történik. Így például, ha egy vállalkozás a településen irodát – Htv. szerinti telephelyet – tart fenn, s emellett az iroda működésébe nem tartozó egyéb tevékenységet is folytat, akkor mind az iroda, mind az egyéb tevékenység kapcsán foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítását kizárólag e településnél kell figyelembe vennie. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. Irányítási hely alatt azt a telephelyet (székhelyet) kell érteni, ahol az a vezető végez munkát, aki a szervezetben a munkavállalókhoz "legközelebb" helyezkedik el, és közvetlenül utasítja a munkavállalót (az utasítás a munkaerőt kölcsönbe adó cégnél jellemzően azt jelenti, hogy tájékoztatják a kölcsönadott munkavállalót arról, hol és mit kell dolgoznia, az operatív munkautasításokat a kölcsönbe vevő cég adja).Amint arra a kérdés utal, a Htv. nem tartalmaz definíciót arra nézvést, hogy ki (mely munkavállaló) minősül változó munkahelyen foglalkoztatottnak. Nem tartalmaz erre egzakt definíciót a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) sem. Ugyanakkor az Mt. indokolása utal arra, hogy annak nincs akadálya, hogy a munkaszerződésben a felek ne egy konkrét helyet (ne a székhelyet vagy a telephelyet) jelöljenek ki a munkavégzés helyéül, hanem a munkavégzés helyét egy tágabb földrajzi egységként jelöljék meg. Tartalmilag és a szavak köznyelvi jelentéséből adódóan ebben az esetben beszélhetünk a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyről. Tekintve, hogy a kölcsönzött munkaerő személyét tekintve megfelel e kritériumnak, így az utána elszámolt személyi jellegű ráfordítás megosztására a Htv. speciális – a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozó – megosztási szabálya alkalmazható.A fentiekre figyelemmel, abban az esetben, ha a kölcsönzött munkaerő olyan településen […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 25-én (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7515
[…] adóalap-megosztás a Htv. 3. számú mellékletének 1.1. pontja szerinti személyi jellegű ráfordítások arányában való adóalap-megosztással történik, történhet. Ekkor, a "megosztás" alapelvéből – a jogalkotói célnak megfelelve – következik az is, hogy a székhely/telephely szerinti településnél indokolt minden olyan foglalkoztatott utáni személyi jellegű ráfordítást figyelembe venni, akinek a foglalkoztatása a településen – székhelyet/telephelyet eredményező ingatlanban vagy azon kívül – történik. Így például, ha egy vállalkozás a településen irodát – Htv. szerinti telephelyet – tart fenn, s emellett az iroda működésébe nem tartozó egyéb tevékenységet is folytat, akkor mind az iroda, mind az egyéb tevékenység kapcsán foglalkoztatottak személyi jellegű ráfordítását kizárólag e településnél kell figyelembe vennie. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. Irányítási hely alatt azt a telephelyet (székhelyet) kell érteni, ahol az a vezető végez munkát, aki a szervezetben a munkavállalókhoz "legközelebb" helyezkedik el, és közvetlenül utasítja a munkavállalót (az utasítás a munkaerőt kölcsönbe adó cégnél jellemzően azt jelenti, hogy tájékoztatják a kölcsönadott munkavállalót arról, hol és mit kell dolgoznia, az operatív munkautasításokat a kölcsönbe vevő cég adja).Amint arra a kérdés utal, a Htv. nem tartalmaz definíciót arra nézvést, hogy ki (mely munkavállaló) minősül változó munkahelyen foglalkoztatottnak. Nem tartalmaz erre egzakt definíciót a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) sem. Ugyanakkor az Mt. indokolása utal arra, hogy annak nincs akadálya, hogy a munkaszerződésben a felek ne egy konkrét helyet (ne a székhelyet vagy a telephelyet) jelöljenek ki a munkavégzés helyéül, hanem a munkavégzés helyét egy tágabb földrajzi egységként jelöljék meg. Tartalmilag és a szavak köznyelvi jelentéséből adódóan ebben az esetben beszélhetünk a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyről. Tekintve, hogy a kölcsönzött munkaerő személyét tekintve megfelel e kritériumnak, így az utána elszámolt személyi jellegű ráfordítás megosztására a Htv. speciális – a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozó – megosztási szabálya alkalmazható.A fentiekre figyelemmel, abban az esetben, ha a kölcsönzött munkaerő olyan településen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
