Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés
Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 12-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7578
[…] Szt.-vel – valóban külön hangsúlyozza, hogy a megrendelővel kötött szerződést írásba kell foglalni. Lássuk be, az írásbeliség követelménye nem ördögtől való, azt (annak ellenére, hogy a számviteli törvény külön nem említi) feltételezi a hiteles számviteli elszámolás igénye. Ilyen értelemben az Szt. szerint is elvárás az írásbeliség, továbbá az üzleti kapcsolatokban sem hátrány, ha a felek írásban rögzítik a vállalásaikat. Ennek kapcsán irányadónak tartjuk a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I 35 031/2010/3. számú ítéletét.A fentiektől eltérő kérdés, hogy mit tekintünk írásban kötött szerződésnek. Erre a választ – a Htv. vagy a számviteli törvény külön rendelkezése híján – a polgári jog adja meg. A Ptk. 6:7. §-ának (2)–(3) bekezdése értelmében írásos lehet a szerződés, ha az e-mailen (elektronikus aláírással vagy anélkül, akár az utazási irodák esetén elektronikus foglalási rendszeren keresztül) történik, amennyiben a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.A közvetített szolgáltatások értéke fogalmának másik feltétele, hogy a megrendelő számára kiállított (kimenő) számlán külön soron szerepeljen a közvetített szolgáltatás, s külön soron legyen az adóalany saját teljesítménye (ha az létezik). Ha nincs saját teljesítmény, csak közvetített szolgáltatás, akkor ez utóbbi tényt kell a számlán jelölni "közvetített szolgáltatás" vagy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveggel. A közvetített szolgáltatás kimenő számlán szerepeltetendő elnevezése értelemszerűen azonos a beszerzett szolgáltatás elnevezésével, hiszen az adóalany azt változatlan formában adja tovább, az értéke (számlázott ellenértéke, ára) ellenben lehet eltérő a beszerzési árhoz (bekerülési értékhez) képest. E számlázási követelmény nem pusztán bürokratikus okvetetlenkedés, értelmetlen adminisztrációs teher, hanem a számviteli bizonylat hitelességének záloga. Sőt, valójában ez teremti meg a vásárolt szolgáltatások sajátos formáját: a közvetített szolgáltatást, határolja el az igénybe vett szolgáltatásoktól, s ez igazolja az adóhatóság számára is a nettó árbevétel-csökkentő tétel tartalmát. E tárgyban a Kúria Kfv. V. 35 260/2011/11. számú ítéletét tartjuk irányadónak.Összegezve, az […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 12-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7578
[…] Szt.-vel – valóban külön hangsúlyozza, hogy a megrendelővel kötött szerződést írásba kell foglalni. Lássuk be, az írásbeliség követelménye nem ördögtől való, azt (annak ellenére, hogy a számviteli törvény külön nem említi) feltételezi a hiteles számviteli elszámolás igénye. Ilyen értelemben az Szt. szerint is elvárás az írásbeliség, továbbá az üzleti kapcsolatokban sem hátrány, ha a felek írásban rögzítik a vállalásaikat. Ennek kapcsán irányadónak tartjuk a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I 35 031/2010/3. számú ítéletét.A fentiektől eltérő kérdés, hogy mit tekintünk írásban kötött szerződésnek. Erre a választ – a Htv. vagy a számviteli törvény külön rendelkezése híján – a polgári jog adja meg. A Ptk. 6:7. §-ának (2)–(3) bekezdése értelmében írásos lehet a szerződés, ha az e-mailen (elektronikus aláírással vagy anélkül, akár az utazási irodák esetén elektronikus foglalási rendszeren keresztül) történik, amennyiben a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.A közvetített szolgáltatások értéke fogalmának másik feltétele, hogy a megrendelő számára kiállított (kimenő) számlán külön soron szerepeljen a közvetített szolgáltatás, s külön soron legyen az adóalany saját teljesítménye (ha az létezik). Ha nincs saját teljesítmény, csak közvetített szolgáltatás, akkor ez utóbbi tényt kell a számlán jelölni "közvetített szolgáltatás" vagy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveggel. A közvetített szolgáltatás kimenő számlán szerepeltetendő elnevezése értelemszerűen azonos a beszerzett szolgáltatás elnevezésével, hiszen az adóalany azt változatlan formában adja tovább, az értéke (számlázott ellenértéke, ára) ellenben lehet eltérő a beszerzési árhoz (bekerülési értékhez) képest. E számlázási követelmény nem pusztán bürokratikus okvetetlenkedés, értelmetlen adminisztrációs teher, hanem a számviteli bizonylat hitelességének záloga. Sőt, valójában ez teremti meg a vásárolt szolgáltatások sajátos formáját: a közvetített szolgáltatást, határolja el az igénybe vett szolgáltatásoktól, s ez igazolja az adóhatóság számára is a nettó árbevétel-csökkentő tétel tartalmát. E tárgyban a Kúria Kfv. V. 35 260/2011/11. számú ítéletét tartjuk irányadónak.Összegezve, az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
