Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 12-én (383. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7580

[…] ingatlanban való lakhatás tényleges költségei, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellett volna elszámolni, mint szociális költséget, függetlenül attól, hogy megfelel az adómentesség követelményeinek.A szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlan közvetlen költségei, amelyeket célszerű az 554. számlán – elkülönítetten – összegyűjteni:– az ingatlan (az épület) terv szerinti értékcsökkenési leírása, karbantartása;– az épület rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében felmerülő költségek, mint a takarítás, a világítás, a fűtés költségei, esetleg a portaszolgálat kapcsán felmerülő költségek;– az épületen belüli szobák, közös helyiségek, étkező, konyha berendezési, felszerelési tárgyainak bekerülési értéke a használatbavételkor stb.Az 554. számlán éves szinten összegyűjtött közvetlen önköltséget célszerű a férőhelyek számával elosztani, és megállapítani az egy főre jutó éves közvetlen önköltséget (ebből annak a havi értékét). Ez az érték alátámaszthatja a társaság által kalkulált lakhatás havi piaci értékét. A lakhatás könyvelt közvetlen önköltségéből számított érték és a kalkulált piaci érték közötti különbözetből a megtakarítás lehetőségeire lehet következtetni.A kérdésben említett áfával kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy a fentebb említett, a közvetlen önköltségben szereplő költségek minek (vagy kinek) az érdekében merültek fel? Nyilvánvaló és egyértelmű azonban az, hogy azok azért merültek fel, hogy a társaság dolgozóinak a lakhatása biztosítva legyen. Méghozzá ingyenesen és adómentesen. A kérdező véleménye szerint a szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlant a vállalkozás érdekében használják. Ez azonban nem megalapozott. A vállalkozási tevékenységet a szálláshelyen elhelyezett dolgozók végzik, maga a szálláshely (mint ingatlan) a vállalkozási tevékenységben nem vesz részt, az ingatlan hasznosítása […]