Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Kérdés
Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. május 31-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7630
[…] átvezetni (T 161 – K 582).Ha a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz a beruházó a saját erőn kívül más külső vállalkozót is igénybe vesz, a külső vállalkozó számlájának a bekerülési értékben való figyelembevétele történhet:– a külső vállalkozó által számlázott és elismert összegnek közvetlenül a beruházási számlán történő elszámolásával (T 161 – K 455), általában akkor, ha a külső vállalkozó munkája meghatározó;– a külső vállalkozó által számlázott és elismert összegnek a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei közötti elszámolásával (T 52 – K 454), különösen akkor, ha a külső vállalkozót a saját kapacitás kiegészítése érdekében foglalkoztatják.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az "adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő" meghatározása eltér a számviteli előírások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmától. Leginkább az a beruházás hasonlít hozzá, amikor a saját célra végzett beruházást túlnyomórészt a sportegyesület végzi, külső vállalkozókat csak kiegészítésként vesz igénybe, az azok által számlázott összegeket elsődlegesen a költségek (a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei) között mutatja ki.Az Áfa-tv. 134. §-ának előírása, a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok egyértelműen alkalmazhatók abban az esetben, ha az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása az előző bekezdésben körülírt, túlnyomórészt a sportegyesület által végzett saját beruházás. Mivel az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás adóköteles termékértékesítés, az előállításához felhasznált termékek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfája az általános szabályoknak megfelelő módon és időben levonható, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásban előállított tárgyi eszköz adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni. Ez esetben a csarnok aktiválásakor (a beruházás tárgyi eszközzé történő átminősítésekor) a csarnok bekerülési értékére kell a fizetendő áfát felszámítani, és ha a sportegyesület a csarnokot– a jövőben kizárólag adómentes tevékenysége érdekében hasznosítja, akkor a fizetendő áfa összegével a tárgyi eszköz bekerülési értékét kell növelni,– a jövőben adómentes és adóköteles tevékenységet is szolgál, akkor a fizetendő áfával azonos összegű előzetesen felszámított áfát (T 466 – K 467) az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint kell megosztani, az adómentes tevékenységre jutó előzetesen felszámított áfát a tárgyév egyéb ráfordításai között kell elszámolni (T 8671 – K 466).Amennyiben a csarnok építését túlnyomórészt külső vállalkozókkal végeztetik el, akkor a külső vállalkozók elismert, számlázott munkájának áfa nélküli ellenértékét közvetlenül kell a beruházási számlán elszámolni. A külső vállalkozók által számlázott, előzetesen felszámított áfa bekerülési értékben történő számításba vételére, illetve megosztására az előző bekezdésben leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem az aktiváláskor, hanem azt megelőzően a külső vállalkozók számláinak a befogadásakor.A sportegyesület által végzett, a számviteli előírások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás értékét a beruházás befejezésekor, de legkésőbb […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. május 31-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7630
[…] átvezetni (T 161 – K 582).Ha a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz a beruházó a saját erőn kívül más külső vállalkozót is igénybe vesz, a külső vállalkozó számlájának a bekerülési értékben való figyelembevétele történhet:– a külső vállalkozó által számlázott és elismert összegnek közvetlenül a beruházási számlán történő elszámolásával (T 161 – K 455), általában akkor, ha a külső vállalkozó munkája meghatározó;– a külső vállalkozó által számlázott és elismert összegnek a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei közötti elszámolásával (T 52 – K 454), különösen akkor, ha a külső vállalkozót a saját kapacitás kiegészítése érdekében foglalkoztatják.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az "adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő" meghatározása eltér a számviteli előírások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmától. Leginkább az a beruházás hasonlít hozzá, amikor a saját célra végzett beruházást túlnyomórészt a sportegyesület végzi, külső vállalkozókat csak kiegészítésként vesz igénybe, az azok által számlázott összegeket elsődlegesen a költségek (a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei) között mutatja ki.Az Áfa-tv. 134. §-ának előírása, a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok egyértelműen alkalmazhatók abban az esetben, ha az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása az előző bekezdésben körülírt, túlnyomórészt a sportegyesület által végzett saját beruházás. Mivel az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás adóköteles termékértékesítés, az előállításához felhasznált termékek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfája az általános szabályoknak megfelelő módon és időben levonható, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásban előállított tárgyi eszköz adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni. Ez esetben a csarnok aktiválásakor (a beruházás tárgyi eszközzé történő átminősítésekor) a csarnok bekerülési értékére kell a fizetendő áfát felszámítani, és ha a sportegyesület a csarnokot– a jövőben kizárólag adómentes tevékenysége érdekében hasznosítja, akkor a fizetendő áfa összegével a tárgyi eszköz bekerülési értékét kell növelni,– a jövőben adómentes és adóköteles tevékenységet is szolgál, akkor a fizetendő áfával azonos összegű előzetesen felszámított áfát (T 466 – K 467) az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint kell megosztani, az adómentes tevékenységre jutó előzetesen felszámított áfát a tárgyév egyéb ráfordításai között kell elszámolni (T 8671 – K 466).Amennyiben a csarnok építését túlnyomórészt külső vállalkozókkal végeztetik el, akkor a külső vállalkozók elismert, számlázott munkájának áfa nélküli ellenértékét közvetlenül kell a beruházási számlán elszámolni. A külső vállalkozók által számlázott, előzetesen felszámított áfa bekerülési értékben történő számításba vételére, illetve megosztására az előző bekezdésben leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem az aktiváláskor, hanem azt megelőzően a külső vállalkozók számláinak a befogadásakor.A sportegyesület által végzett, a számviteli előírások szerinti saját vállalkozásban végzett beruházás értékét a beruházás befejezésekor, de legkésőbb […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
