Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. június 21-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7636
[…] figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.Tartósan álláskereső személyek után, a foglalkoztatás első két évében:Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított kedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapja megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.A GYES-en, GYED-en lévők után, a foglalkoztatás első két évében:Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.A GYES-en, GYED-en lévők, a gyermeknevelési támogatásban részesülők után, a foglalkoztatás első három évében.Az előző bekezdésben leírtaktól eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka, ha a foglalkoztatott– a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy– gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. június 21-én (387. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7636
[…] figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.Tartósan álláskereső személyek után, a foglalkoztatás első két évében:Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított kedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapja megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb havonta 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.A GYES-en, GYED-en lévők után, a foglalkoztatás első két évében:Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka.A GYES-en, GYED-en lévők, a gyermeknevelési támogatásban részesülők után, a foglalkoztatás első három évében.Az előző bekezdésben leírtaktól eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint, ha 2018-ban az adó mértéke a munkabér 19,5 százaléka, ha a foglalkoztatott– a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy– gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
