Többgyermekes anyák nyugdíjazás utáni jövedelme

Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A többgyermekes nyugdíjas anyák szociálishozzájárulásiadó- (szocho-) mentességének értékhatárára vonatkozóan a teljes naptári évben megszerzett, adómentesség alá tartozó jövedelmet kell figyelembe venni, nem pedig csak a nyugdíj megállapítása utáni időszakra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Bizalmi vagyonkezelő hozamából kifizethető összegek

Kérdés: Adott egy magánszemély vagyonrendelő által alapított bizalmi vagyonkezelő (BVK), ahol a kedvezményezettek is magánszemélyek. A BVK szerződésében szerepel, hogy támogatja a kedvezményezettek „jóléti kiadásait” (orvosi ellátás, oktatási, nevelési, lakhatási támogatás). Adott egy finn illetőségű, finn állampolgárságú kedvezményezett, aki orvosi műtéten esett át Németországban, rendelkezésre áll a nevére kiállított műtéti számla, ezzel kapcsolatos utazásiköltség-számla, szállodai számla stb. Ezeket a magánszemély pénzügyileg rendezte is. Benyújtotta a BVK felé igényét a bizonylatok alapján a költségei megtérítésére. Kérdéseink:
1. BVK hozamából kifizethető-e az összeg a rendelkezésre álló bizonylatok alapján?
2. Mi a kifizetés jogcíme?
3. Milyen adóvonzat érinti a kifizetést?
4. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak az ügylet teljes folyamatához?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszok a kérdések sorrendjében:1. A BVK hozamából kifizethetők a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a kedvezményezettek jóléti kiadásai. Adójogi szempontból a kezelt vagyonból a kedvezményezettnek nyújtott juttatásokat alapvetően két fő kategóriára lehet osztani:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Intézmény munkavállalója kapott kitüntetésének elszámolása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő esetben: intézményünk munkavállalója az egyházmegyétől kitüntetésben részesült, a kitüntetéssel járó pénzjutalmat az intézmény számfejtette, és átutalta a munkavállalónak. Az egyházmegye az intézmény részére a pénzjutalom bruttó összegét és a szochót megtérítette. Hogyan kell könyvelni az intézménynél a jutalmat és a megkapott összeget? Helyes-e, ha a bruttó bért, az szja-t, a tb-járulékot és a szochót csökkentjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint az intézménynek a kitüntetéssel járó pénzjutalom számfejtését és az egyházmegye által az intézmény részére megtérített pénzjutalom bruttó összegét és a szochót a bruttó elszámolás elve alapján két külön gazdasági eseményként kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábbi, első két negyedévi 58-as bevallások változatlanul maradnak, mert az átalányadózás időszaka alatt a negyedéves kötelezettségeket azok alapján már teljesítette. Így az első két negyedévi 58-as bevallásokat nem kell önellenőrizni, azok a benyújtásukkor jogszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Különböző projektekben gyűjtött költségek figyelembevétele a beszerzési értékben

Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eszközök bekerülési értékébe tartozó elemeket csaknem tételesen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47., továbbá a 48–51. §-ai tartalmazzák. A főszabály szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás lezárásakor ingatlan kiadása

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A végelszámolás számviteli feladatairól a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen kormányrendelet 2017. január 1-től hatályos 7. §-ának (2) bekezdése szerint: „Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha magánszemély bérbe ad ingó vagyontárgyat (büféautót), az az Szja-tv. szerint önálló tevékenységnek minősül, és ezután az szja mellett a magánszemélynek kell szochót is fizetnie. Ugyanakkor, ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Otthonteremtési támogatás könyvelése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
Részlet az állásfoglalásából: […] A könyvelési tételek leírása majdnem pontos, csupán a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó bevallását, költségkénti elszámolását felejtette el könyvelni a kérdező az utolsó tétel előtt. Az utolsó tétel pontosításával a következő lett volna:–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.

Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a lízingelt személygépkocsi a lízingbe vevő könyveiben szerepel, de az a lízing időtartama alatt a lízingbe adó tulajdonában van. Ezért a futamidő lejárata előtt a személygépkocsit csak a lízingbe adó tudja értékesíteni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt az Áfa-tv. 18/A. §-ának előírásaira kell hivatkozni:Az Áfa-tv. 259. §-a 24/A. pontja b) alpontja szerint: az egycélú utalvány olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
27