Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt
Kérdés
A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. május 7-én (405. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7919
[…] bekezdés szerint nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.A kérdés szerinti esetben osztalékfizetésre 2014-ben került sor. Ezért elsősorban az osztalékfizetés feltételeinek teljesülését kell vizsgálni, azt, hogy a kifizetést követően a saját tőke nem lesz kevesebb, mint a kft. törzstőkéje. A Gt. szigorú követelményként fogalmazta meg az ügyvezető nyilatkozatát. A kérdés szerint 2016-ban önellenőrzés keretében tártak fel jelentős összegű hibákat a 2013. évet (a 2013. évi adózott eredményt) érintően. A kérdező nem szól arról, hogy mik voltak a jelentős összegű hibák? Kinek a mulasztására vezethetők vissza? Ha olyanok voltak, amelyről az ügyvezetőnek tudnia kellett, akkor az ügyvezető vagy nem adott nyilatkozatot, vagy valótlan nyilatkozatot adott. Ez esetben nem lett volna szabad, azaz törvényellenes volt az osztalékkifizetés, amelyet nem 2019-ben, hanem már 2016-ban (a hibák feltárásakor) vissza kellett volna fizetni.A Gt. szerint a társaságnak a tag rosszhiszeműségét kell bizonyítania. A tagok rosszhiszeműsége csak akkor feltételezhető, ha az osztalékfizetés törvényi feltételeinek hiányában is osztalékfizetésről döntenek, illetve olyan tag is felvesz osztalékot, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlés időpontjában már nem szerepel a tagjegyzékben, vagy üzletrészét már értékesítette, de ennek tényét a névjegyzéken nem vezettette át.A visszafizetési kötelezettség a Ptk. szerint is alapvetően az osztalékfizetés feltételeinek nemteljesüléséhez kötődik, ideértve azt is, hogy a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.Összefoglalva: a 2016. évben önellenőrzéssel feltárt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. május 7-én (405. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7919
[…] bekezdés szerint nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.A kérdés szerinti esetben osztalékfizetésre 2014-ben került sor. Ezért elsősorban az osztalékfizetés feltételeinek teljesülését kell vizsgálni, azt, hogy a kifizetést követően a saját tőke nem lesz kevesebb, mint a kft. törzstőkéje. A Gt. szigorú követelményként fogalmazta meg az ügyvezető nyilatkozatát. A kérdés szerint 2016-ban önellenőrzés keretében tártak fel jelentős összegű hibákat a 2013. évet (a 2013. évi adózott eredményt) érintően. A kérdező nem szól arról, hogy mik voltak a jelentős összegű hibák? Kinek a mulasztására vezethetők vissza? Ha olyanok voltak, amelyről az ügyvezetőnek tudnia kellett, akkor az ügyvezető vagy nem adott nyilatkozatot, vagy valótlan nyilatkozatot adott. Ez esetben nem lett volna szabad, azaz törvényellenes volt az osztalékkifizetés, amelyet nem 2019-ben, hanem már 2016-ban (a hibák feltárásakor) vissza kellett volna fizetni.A Gt. szerint a társaságnak a tag rosszhiszeműségét kell bizonyítania. A tagok rosszhiszeműsége csak akkor feltételezhető, ha az osztalékfizetés törvényi feltételeinek hiányában is osztalékfizetésről döntenek, illetve olyan tag is felvesz osztalékot, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlés időpontjában már nem szerepel a tagjegyzékben, vagy üzletrészét már értékesítette, de ennek tényét a névjegyzéken nem vezettette át.A visszafizetési kötelezettség a Ptk. szerint is alapvetően az osztalékfizetés feltételeinek nemteljesüléséhez kötődik, ideértve azt is, hogy a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.Összefoglalva: a 2016. évben önellenőrzéssel feltárt […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
