Törvényes zálogjog érvényesítése
Kérdés
Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. november 7-én (415. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8061
[…] alapján viszont hasznos lehet a külön zálogszerződés!)A zálogjog érvényesítésének szabályait a Ptk. 5:126-5:138. §-ai tartalmazzák.A zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. Ez utóbbi javasolt, és a kérdező társaság is erre törekszik (feltételezhetően).A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult (a bérbeadó) választása szerint (áruk, eszközök esetén jellemzően)– a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése,– a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése.A zálogjogosult a zálogtárgy(ak) értékesítésére vonatkozó szándékáról mindenképpen köteles értesíteni a zálogkötelezettet. Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább 10 napnak kell eltelnie. Az előzetes értesítés tartalmát a Ptk. részletezi.A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni, és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba adás (a kérdés szerinti esetben formai, mivel azok a lezárt bérleményben vannak) azonban nem jelent tulajdonszerzést, de a zálogjogosult általi értékesítéshez indokolt. A birtokbaadással a zálogkötelezett hozzájárul ahhoz, hogy a zálogjogosult (a bérbeadó) a zálogkötelezett nevében és javára járjon el az értékesítés során. A zálogtárgyak értékesítésekor a számlát az Áfa-tv. 160. §-a alapján a zálogjogosult, mint a zálogkötelezett meghatalmazottja állítja ki a meghatalmazó zálogkötelezett nevében és javára. A meghatalmazottként kiállított számlát a bérbeadónak könyvelnie nem szabad, azt haladéktalanul továbbítania kell a bérlőhöz, a számla alapján az árbevételt és a fizetendő áfát a bérlőnek kell könyvelnie, az adót befizetnie, a bérbeadóval szembeni követelésként kimutatva azt (T 368 – K 91-92, 167).A meghatalmazottként kiállított számlán az ellenérték jogosultjaként a zálogjogosultat kell feltüntetni, és a bérbeadónál a befolyó ellenértéket kell könyvelni a bérlővel szembeni kötelezettségként (T 384 – K 4798).A zálogjogosult (a bérbeadó) az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni, amelyben – többek között – meg kell jelölnie az értékesített zálogtárgyakat, a befolyt vételárat stb. Az írásbeli elszámolás alapján a bérbeadónál a bérlővel szembeni követelést (311. számlán) össze kell vezetni a bérlővel szembeni kötelezettséggel (4798. számla). Amennyiben a zálogtárgyak értékesítéséből a bérbeadónál befolyt pénzbevétel meghaladja a bérlővel szembeni követelés összegét, a különbözetet a bérlő részére át kell utalni. Ha a befolyt pénzbevétel nem fedezi a bérlővel szembeni követelés összegét, akkor a ki nem egyenlített követelést az általános szabályok szerint kell rendezni (perelni, esetleg elengedni). A bérlővel szembeni követelés összegébe beletartozik a késedelmes fizetés miatti késedelmi kamat is, amennyiben a bérleti szerződésben így rendelkeztek. (Könyvelni csak akkor kell a késedelmi kamatot egyéb bevételként, ha az a befolyt pénzbevétel összegébe […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*