Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

81 találat a megadott tárgyi eszköz tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéni vállalkozónál tárgyi eszköz beszerzése hitelből

Kérdés: Egyéni vállalkozó hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, a saját erőt befizette, a többit részletben fogja. Hogyan könyvelem le? Az áfáját vissza szeretném igényelni, mert megkezdett beruházás.
Részlet a válaszból: […]megállapítani.A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapításakor a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása érvényesíthető költségként. Ehhez a hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, annak beszerzési ára alapján a "Tárgyi eszközök, nem anyagi javak" nyilvántartásba kell felvenni. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege. Az értékcsökkenési leírás alapja a tárgyi eszköz beszerzési ára. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.Ha - mint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8147
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Pályázati forrás felhasználása

Kérdés: Cégünk 2018. évben 40 M Ft pályázati forrást nyert részben tárgyi eszköz beszerzésére, részben bérköltség fedezetére. A pályázati forrás 50%-a előlegként decemberben lehívásra került. 2019 januárjában várhatóan további 40 százaléka lehívásra kerül, ha a részelszámolás elkészül. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámnövekedés már 2018 szeptemberében teljesült, a tárgyieszköz-beszerzés 90%-a 2019 januárjában teljesül. Az Szt. változása kötelezővé teszi-e 2018. évre a pályázati részteljesítés elszámolásához kapcsolódó összeg bevételkénti figyelembevételét? A 2019. januári részteljesítéskor elszámolt pályázati forrást a feltöltési kötelezettségnél figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszból: […]cég a támogatás összegéből mekkora hányadot fordíthat a bérköltség fedezetére, és ez a 2019. januári elszámolásnál visszaigazolásra kerül, akkor- ha a létszámnövekedéshez kapcsolódó bérnövekedésre kapták (ami már 2018 szeptemberében teljesült), akkor 2018. évi egyéb bevételként kell elszámolni a teljes összeget, függetlenül attól, hogy az előlegként megkapott összeg fedezi azt vagy nem fedezi;ha a bérköltség-támogatás konkrét beruházáshoz kapcsolódik, akkor a támogatott bérköltség teljes összegét a beruházás ráfordításai között kell elszámolni (T 161 - K 582), a fedezetére kapott támogatást, mint véglegesen fejlesztési célra kapott támogatást, az egyéb bevételkénti elszámolás után még 2018. évben időbelileg el kell határolni. A tárgyieszköz-beszerzéshez kapott támogatást akkor és olyan összegben kell mint véglegesen fejlesztési célra előlegként kapott támogatást, egyéb bevételként elszámolni és időbelileg elhatárolni, amikor azt a támogató írásban elfogadja, elismeri. (Ha a részteljesítést a támogató januárban fogadja el, akkor 2019-ben lehet könyvelni.)A kérdés nem tartalmazza, hogy az Szt. mely konkrét előírásának módosítására gondolt. Feltételezzük, hogy az Szt. 33. §-ának új (7) bekezdésére, amely az egyéb bevételként elszámolt összeg sajátos időbeli elhatárolásáról rendelkezik.A létszámnövekedéshez kapcsolódó bértámogatás egyéb bevételként elszámolt összege a 2018-ban felmerült költségeket ellentételezi, így ez esetben a költségek időbeli elhatárolása fel sem merülhet.Ha a bértámogatás konkrét beruházáshoz kapcsolódik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7849
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszból: […]is. Ez utóbbi esetben - még az átsorolást megelőzően - indokolt terven felüli értékcsökkenést elszámolni a várhatóan értékesítésre kerülő tárgyi eszközöknél is a könyv szerinti nettó érték és a várható eladási ár közötti különbözet összegében.Tekintettel arra, hogy a beszámolót az üzleti évről kell készíteni, nem kifogásolható az, ha a szóban forgó tárgyi eszközöket csak a mérlegfordulónappal sorolják át a forgóeszközök közé. Ez esetben, amennyiben ezen eszközök értékesítése a mérleg fordulónapjáig megtörténik, akkor ezen eszközök értékesítését a tárgyi eszközök értékesítési szabályai szerint kell elszámolni. (Amennyiben ezen eszközök értékesítése a mérlegfordulónapig mégsem történne meg, akkor ezen eszközöket valós értéküknek megfelelő értéken, indokolt esetben terven felüli értékcsökkenés elszámolása után, maximum a könyv szerinti nettó értékükön a vásárolt készletek közé át kell vezetni.)Lehetnek olyan tárgyi eszközök, amelyek változatlan formában nem értékesíthetők, azokat le kell bontani, szét kell szerelni, és legfeljebb alkatrészei, tartozékai azok, amelyek esetleg értékesíthetők. A leállítást követően ezen eszközöknél sem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás. Viszont terven felüli értékcsökkenést kell még az átvezetés előtt elszámolni olyan összegben, hogy a tárgyi eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben a vásárolt készletek között.A tárgyi eszközök használhatóságának megfelelő piaci értéket a kibontásra kerülő és hasznosítható alkatrészek, tartozékok piaci értéke és a hulladék anyagok várhatóan realizálható értéke határozza meg. Amennyiben az így meghatározott érték kevesebb, mint a könyv szerinti nettó érték, a különbözet összegét kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni. Ha az így meghatározott érték több, mint a könyv szerinti nettó érték, akkor a készletre vételi értéket a könyv szerinti nettó érték határozza meg. (Nulla könyv szerinti nettó érték mellett a készletre vételi érték is nulla, és akkor a készletre vett alkatrészeket, tartozékokat csak mennyiségileg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7767
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]beruházási számlára kell elsődlegesen könyvelni (T 161, 466 - K 455). Saját vállalkozásban előállított tárgyi eszközök előállítási költségeit is a beruházási számlára kell átvezetni (T 161 - K 582) az előállítás befejezésekor, illetve az üzleti év végén.A leírtak szerint tehát a beruházási számlán kell kimutatni a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét. A kérdés ezek után az, hogy a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezéskor mely számlára kell átvezetni: elsődlegesen a megfelelő tárgyi eszköz számlára, és onnan elszámolni azt értékcsökkenési leírásként (T 126, 131, 132, 141-144, 151-153 - K 161 és T 572 - K 129, 139, 149, 159), vagy a beruházási számláról elszámolni értékcsökkenési leírásként (T 572 - K 161)? A válasz az, hogy mindkét megoldás elfogadható, egyik sem ütközik a számviteli alapelvek követelményével, illetve az Szt. tételes előírásaival.A kis értékű tárgyi eszközök hivatkozott elszámolási lehetőségét a nyilvántartások egyszerűsítésére való törekvés teremtette meg. Tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása jelentős terhet róhat a vállalkozóra, a kis értékű tárgyi eszközök - rendeltetésszerű használatbavételük, üzembe helyezésük utáni - értékbeni nyilvántartása elkerülhető az Szt. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, azaz azzal, ha azokat sem a főkönyvi, sem az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokban nem mutatja ki a vállalkozó. Természetesen nincs akadálya annak (számos esetben célszerű is) - különösen akkor, ha az e körbe tartozó eszközök száma jelentős -, hogy ezen eszközökről - a könyvvitel zárt rendszerein kívül - mennyiségben (esetleg értékben is) analitikus nyilvántartást (például szerszámkönyvet, szobaleltárt stb.) vezessenek.Ha a beruházási számláról a kis értékű tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor először a megfelelő tárgyieszköz-számlára vezetik át, majd onnan számolják el értékcsökkenési leírásként, akkor az egyébként nulla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7634
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és - mint béren kívüli juttatás - a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszból: […]értékcsökkenési leírását, az épület értékcsökkenési leírásának az üres helyiségre jutó hányadával együtt, elkülönítetten kell kimutatni, mint a konditerem üzemeltetési költségeinek egyik elemét. A konditerem üzemeltetési költségei közé tartoznak az üres helyiség (a konditerem) fűtésével, világításával, vízellátásával kapcsolatos költségek is.Természetesen, a konditerembe beszerzett gépeket tárgyi eszközként kell kimutatni (biztos, hogy megfelelnek a befektetett eszközként történő kimutatás követelményének), de nem a tevékenység eszközei között, hanem az üzemkörön kívüli gépek, berendezések között, és ezen eszközök bekerülési értéke után - az általános előírásoknak megfelelően - terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az így elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegével a konditerem üzemeltetési költségeit kell növelni.A konditerem üzemeltetési költségeit negyedévenként indokolt megállapítani, majd - mint az egyes meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7198
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Edzőeszközök besorolása

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?
Részlet a válaszból: […](üzleti) gépek, berendezések, felszerelések - indokolt besorolni.Ha nem felelnek meg a vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök követelményeinek, akkor viszont üzemkörön kívüli berendezésnek, felszerelésnek minősülnek, ide sorolandók be, de ezen eszközök értékcsökkenési leírását a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és azt - mint egyéb meghatározott juttatást - személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.Az edzőeszközök - mint tárgyi eszközök - terv szerinti értékcsökkenési leírását is az Szt. 52. §-a alapján, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell meghatározni. Társasági adónál - véleményünk szerint - a 14,5 százalékos leírási kulcs alkalmazandó.A megképzett fejlesztési tartalék felhasználásának (és nem elszámolhatóságának) lehetősége a Tao-tv. 7. §-ának (15)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7097
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. tárgyi eszközöket kíván vásárolni (pl. építőipari állványok, betonkeverő, építőipari gépek), amelyeket a későbbiek során kizárólag bérbeadásra kíván használni. A termékbeszerzést az 1. vagy a 2. számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […]tartósan szolgálják, akkor is, ha azt a kft. használja, és akkor is, ha a kft. azokat bérbeadás útján hasznosítja. (A bérbeadás önmagában a minősítésen nem változtat.)A kérdés szerinti eszközöket akkor kellene a forgóeszközök közé sorolni, ha a kft. szándéka az lenne, hogy azokat továbbértékesítse. (A kizárólag bérbeadás útján történő hasznosítása nem minősíthető értékesítésnek!)A kérdés szerint eszközök tehát használatuk alapján befektetett eszközök, és mint ilyeneket az 1. számlaosztályban kell kimutatni. A tárgyi eszközök beszerzését azonban elsődlegesen beruházásként kell elszámolni (T 161, 466 - K 454), és mindaddig a beruházási számlán nyilvántartani, amíg azokat rendeltetésszerűen használatba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7087
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet a válaszból: […]eszközön, akkor - a vonatkozó számviteli előírások figyelembevétele mellett - az önellenőrzést indokoló hibát nem követtek el (a jogszabályi előírásokat helyesen értelmezték), a 100 ezer forintot el nem érő terv szerinti értékcsökkenést módosítani nem kell. (A korábban szabályosan költségként elszámolt összeg nem korrigálható, eredményt növelő tételként nem számolható el!) Valójában egy új tárgyi eszköz jön az átalakítással létre, amelynek a bekerülési értéke;- az egyösszegben értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg, de a kétszeres költségkénti elszámolás kizárása érdekében nulla értéken,- a saját rezsis beruházásként elszámolt átalakítási költségek [valójában ez utóbbi lesz az átalakított tárgyi eszköz bekerülési értéke, amely, ha megfelel az Szt. 80. §-a (2) bekezdésének, akár egy összegben is leírható!].Ha a saját rezsis beruházásként elszámolt, a rendeltetésszerű használatba vételt követően elvégzett átalakítási munkák értéke eléri, illetve meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét a várható hasznos élettartam, a használat körülményei figyelembevételével kell meghatározni.Ha a rendeltetésszerű használatbavétel követelményei a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköznél a bekerülési érték értékcsökkenési leírásként történő, egyösszegű elszámolásakor nem teljesültek, mert az átalakítási munkák költségeit is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni. A cég nem megfelelően alkalmazta a számviteli előírásokat, ezért önellenőrzést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7076
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Tárgyi eszköz beszerzése magánszemélytől

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor - mint kifizető - kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?
Részlet a válaszból: […]ellenérték, az eladási ár. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó (az értékesítő) magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, mint a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, az átruházással kapcsolatos kiadásokat (amely tételeket hitelt érdemlő módon kell dokumentálni).Ha a megszerzésre fordított összeg - a megfelelő dokumentumok hiányában - nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka tekintendő jövedelemnek. Amennyiben az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétele a magánszemélynek az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet megállapítania.Nagyon lényeges előírás, hogy nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti, hogy ha a kérdés szerinti tárgyi eszköz megszerzésére fordított összeggel csökkentett eladási ár (az átruházásból származó jövedelem) nem haladja meg a 200 ezer forintot (és a magánszemély egyéb ingó vagyontárgyat nem értékesített), akkor személyi jövedelemadót nem kell fizetnie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6759
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Tárgyi eszköz vásárlása alanyi mentességgel

Kérdés: Tárgyi eszközt vásároltam. A számlán alanyi mentesség szerepel. Helyes ez így? Ha nem helyes, kinek a felelőssége?
Részlet a válaszból: […]olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.A kérdésből nem derül ki, hogy konkrétan milyen eszközről van szó. A fogalomból következően azonban nem biztos, hogy ami a vevőnél tárgyi eszköz, az az eladónál is tárgyi eszközként funkcionált. A tárgyi eszköz értékesítése sem eredményez minden esetben tényleges adófizetési kötelezettséget (például használt beépített ingatlan értékesítése, ami egyébként is adómentes). Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6695
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést