Pénzváltás árfolyam-különbözetének elszámolása
Kérdés
Cégünk szállodát is üzemeltet, amelynek a recepcióján pénzváltási tevékenységet is végzünk. A szükséges engedélyekkel, pénzintézeti felügyelettel rendelkezünk. A bank elkülönítetten HUF-ellátmányt biztosít a valutaváltás céljára, amelyet hetente elszámolunk. A váltásból adódó árfolyam-különbözet a házipénztárba befizetésre kerül. Mi a helyes számviteli elszámolása ennek a tevékenységnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8101
[…] forintpénzkészlet, és csökken a valutakészlet: T 3812 – K 3822. A valutaeladáskor árfolyam-különbözet is keletkezhet, ha a valutát a cég korábban kevesebbért vagy többért vásárolta, mint amennyiért eladta. Ezért a valutaeladást célszerű a következők szerint könyvelni:– az eladott valutáért kapott forintösszeg: T 3812 – K 389;– az eladott valuta nyilvántartás szerinti bekerülési értéke: T 389 – K 3822;– a 389. számlán mutatkozó egyenleget, ha az árfolyamnyereség, akkor a bankkal szembeni kötelezettségként: T 389 – K 4799, ha az árfolyamveszteség, akkor a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként kell könyvelni.A leírtakhoz hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a valutaeladás más valuta ellenében történik, illetve ha a valutavétel más valuta ellenében történik. Ez esetben az eladott valuta nyilvántartás szerinti árfolyama (T 389 – K 3822) és a vásárolt valuta vételi árfolyama (T 3823 – K 389) közötti különbözet (a 389. számla egyenlege) az, amelyet a bankkal szembeni kötelezettséget növelő, illetve csökkentő tételként kell elszámolni. Ez a különbözet még véletlenül sem kerülhet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai közé.Elszámolási időszakonként meg kell állapítani, hogy az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Amennyiben árfolyamnyereség, a pénzváltással foglalkozó társaságot jutalék illeti meg, amelyet a bank felé az áfa felszámításával számlázni kell, és árbevételként elszámolni […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 9-én (418. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8101
[…] forintpénzkészlet, és csökken a valutakészlet: T 3812 – K 3822. A valutaeladáskor árfolyam-különbözet is keletkezhet, ha a valutát a cég korábban kevesebbért vagy többért vásárolta, mint amennyiért eladta. Ezért a valutaeladást célszerű a következők szerint könyvelni:– az eladott valutáért kapott forintösszeg: T 3812 – K 389;– az eladott valuta nyilvántartás szerinti bekerülési értéke: T 389 – K 3822;– a 389. számlán mutatkozó egyenleget, ha az árfolyamnyereség, akkor a bankkal szembeni kötelezettségként: T 389 – K 4799, ha az árfolyamveszteség, akkor a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként kell könyvelni.A leírtakhoz hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a valutaeladás más valuta ellenében történik, illetve ha a valutavétel más valuta ellenében történik. Ez esetben az eladott valuta nyilvántartás szerinti árfolyama (T 389 – K 3822) és a vásárolt valuta vételi árfolyama (T 3823 – K 389) közötti különbözet (a 389. számla egyenlege) az, amelyet a bankkal szembeni kötelezettséget növelő, illetve csökkentő tételként kell elszámolni. Ez a különbözet még véletlenül sem kerülhet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai közé.Elszámolási időszakonként meg kell állapítani, hogy az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Amennyiben árfolyamnyereség, a pénzváltással foglalkozó társaságot jutalék illeti meg, amelyet a bank felé az áfa felszámításával számlázni kell, és árbevételként elszámolni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
