Egyesület induló vagyona
Kérdés
Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8146
[…] nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.A Ptk. hivatkozott előírása alapján tehát az egyesület az alapszabályában előírhat vagyonihozzájárulás-teljesítési kötelezettséget, amelyet induló vagyonként kell kimutatni, de nem kötelező, lehet az is, ami a kérdésből következik, hogy az egyesületnél felmerült költségek, ráfordítások fedezetét közösen fedezik (ez viszont nem egyéb bevétel). Számviteli szempontból az alapszabályból a választott módnak egyértelműen ki kell tűnnie.A Ptk. 3:10. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Így nem lehet az egyesület vagyona a tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, de nem lehet az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel sem, mivel az egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára a Ptk. 3:63. §-ának (2) bekezdése szerint.Az egyesület a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége sajátosságait a 479/2016. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8146
[…] nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.A Ptk. hivatkozott előírása alapján tehát az egyesület az alapszabályában előírhat vagyonihozzájárulás-teljesítési kötelezettséget, amelyet induló vagyonként kell kimutatni, de nem kötelező, lehet az is, ami a kérdésből következik, hogy az egyesületnél felmerült költségek, ráfordítások fedezetét közösen fedezik (ez viszont nem egyéb bevétel). Számviteli szempontból az alapszabályból a választott módnak egyértelműen ki kell tűnnie.A Ptk. 3:10. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Így nem lehet az egyesület vagyona a tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, de nem lehet az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel sem, mivel az egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára a Ptk. 3:63. §-ának (2) bekezdése szerint.Az egyesület a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége sajátosságait a 479/2016. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
