Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott egyesület tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyszerűsített beszámoló egyesületnél

Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
Részlet a válaszból: […]azt rögzíti, hogy az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet egyszeres könyvvitelt köteles vezetni. Másrészt gyakorlatilag megvalósíthatatlan, mivel az egyszerűsített beszámoló pénzforgalmi adatokra támaszkodik, az egyszerűsített éves beszámolót alátámasztó kettős könyvvitel a gazdasági események folyamatát rögzíti, függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés megtörtént-e vagy sem. Így a kettős könyvvitel zárt rendszerében lévő adatok alapján az egyszerűsített beszámoló (sem annak mérlege, sem annak eredménykimutatása) nem készíthető el.Az egyesület a feltételek fennállása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8161

2. találat: Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszból: […]nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges.A Ptk. hivatkozott előírása alapján tehát az egyesület az alapszabályában előírhat vagyonihozzájárulás-teljesítési kötelezettséget, amelyet induló vagyonként kell kimutatni, de nem kötelező, lehet az is, ami a kérdésből következik, hogy az egyesületnél felmerült költségek, ráfordítások fedezetét közösen fedezik (ez viszont nem egyéb bevétel). Számviteli szempontból az alapszabályból a választott módnak egyértelműen ki kell tűnnie.A Ptk. 3:10. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Így nem lehet az egyesület vagyona a tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, de nem lehet az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel sem, mivel az egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára a Ptk. 3:63. §-ának (2) bekezdése szerint.Az egyesület a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége sajátosságait a 479/2016.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8146
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Egy cirkuszművészeti egyesület bevétele három részből tevődik össze:
1. Tagdíj.
2. Gyerekek oktatásáért kapott adomány.
3. Fellépésekből származó bevétel, melyről számlát adnak.
Vállalkozói tevékenységnek számít-e a fellépés ellenértéke, és kell-e utána társasági adót fizetni? Ha vállalkozói tevékenység, milyen költségek számolhatók el? (Fellépőruhák, oktatók díjazása, útiköltség.)
Részlet a válaszból: […]CLXXV. törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek), amelyet az alapszabályban cél szerinti tevékenységként soroltak fel. Feltételezzük azonban, hogy a fellépések nem lettek megjelölve (a bíróság valószínűleg nem is fogadta volna el) cél szerinti tevékenységnek, így az abból származó bevétel vállalkozási tevékenység bevételének minősül. A vállalkozási tevékenységgel szemben minden olyan költség elszámolható, amely a tevékenységhez közvetlenül szükséges (így bizonyosan ilyen a fellépőknek fizetett [munka]díj, a fellépőruha beszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7907
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszból: […]társaságiadó-alapjának levezetésekor az ingatlan szerzése, használatának átengedése vagy átruházása esetén, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelni, az elszámolt költséggel, ráfordítással csökkenteni kell a gazdasági, vállalkozási tevékenységb ő l származó adózás el ő tti eredményt. E módosító tételek részeként az Szt. szerinti értékcsökkenéssel csökkenteni és növelni is kell az adóalapot, és - természetesen - a csökkent ő tételek között szerepel a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás is.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7302
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület - mint fenntartó - biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszból: […]Ugyanígy az iskola esetében is, függetlenül attól, hogy az hol kerül megtervezésre, illetve hol szerzik be azokat elsődlegesen.Az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken - az áfa felszámításával - számlázza tovább az iskolának a mindenkori bérleti díjat, de a rezsiköltséget is, valamint mindazon, az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket, amelyeket az iskola számára az egyesület tervez meg és szerez be. Az Áfa-tv. 12., 14., 15. §-ai szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás a termékek térítés nélküli átadása, illetve a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás, de áfaköteles a közvetített szolgáltatás is (olyan mértékű áfával, mint amilyen a bejövő számlán szerepel). Beruházás esetében a térítés nélküli átadás/átvétel is járható út, de célszerű ez esetben is a továbbszámlázás. Természetesen az iskolának kell a beruházást a tárgyi eszközök között aktiválnia. Továbbszámlázás esetén az egyesületnél a bejövő számlák - áfa nélküli - értékét az eladott áruk bekerülési értékeként, a közvetített szolgáltatásokat (ideértve a továbbszámlázott beruházást is) eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként kell kimutatni, míg a számlázott - áfa nélküli - ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Az iskola a felé számlázott tételeket a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően könyveli.Az egyesület által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7098
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Cél szerinti tevékenység az egyesületnél

Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]vitanap témája között sem. Így a tervezett vitanap - véleményünk szerint - nem tartozik az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A kérdésben nem esik szó arról, hogy csak az egyesület tagjai részére, tagdíjuk fejében szervezik a vitanapot a migráció kérdéséről, vagy azon az egyesület tagjain kívül mások is részt vehetnek. Ha a létesítő okiratban a tagok rendszeres tájékoztatása az őket érintő, érdeklő kérdésekről szerepel, és a vitanapot csak a tagok részére szervezik, akkor "belefér" az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A hivatkozott Civil-törvény szerint a cél szerinti juttatás a civil szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatás.Ha a fentiek alapján a vitanap szervezése nem minősül cél szerinti tevékenységnek, akkor az gazdasági-vállalkozási tevékenység lesz.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja tartalmazza a reprezentáció fogalmát, amiből az következik, reprezentációról csak akkor beszélhetünk, ha az az egyesület tevékenységével [az Szja-tv. 70. §-a (2a) bekezdése alapján az egyesület cél szerinti tevékenységével] összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében merül fel.Így, ha a kérdés szerinti rendezvény nem minősíthető a cél szerinti tevékenység keretébe tartozónak, akkor a meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdése hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7069
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszból: […]azok piaci értékén a rendkívüli bevételekkel szemben (T 21-22 - K 9891). A rendkívüli bevételként elszámolt értéket csak akkor kell időbelileg elhatárolni, ha a nem pénzbeni adományokat az üzleti év utolsó napjáig nem juttatják el a rászorulóknak. A nyilvántartásba vétel valójában az eszközök tételes jegyzékbe foglalása, amely jegyzék az eszköz megnevezése, mennyisége, értéke mellett tartalmazhatja az azt átvevő rászorult aláírását is. A rászorultaknak átadott eszközök piaci értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, feltételezve, hogy a rászorultak magánszemélyek.Az egyesület tagjai az alapszabályban rögzített tagdíjat fizetik, amelynek bizonylata lehet az egyesület által kibocsátott számla is.A pénzben kapott támogatás elszámolásának bizonylata lehet a bankbizonylat is, ha az adományozó külön igazolást nem kér.A kérdésből nem derül ki, hogy az ingyenétkeztetést milyen körben biztosítják. A nem közhasznú egyesület esetében ez szűkebb körű, mint a közhasznú egyesületnél. Ez azért fontos, mert csak az Szja-tv. 1. számú mellékletében felsoroltak közé tartozó esetekben lehet azt adómentesen biztosítani. Például a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes- az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5776
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Egyesület létrejötte

Kérdés: Az egyesület adózási és számviteli szempontból milyen időponttól "létezik"? Ha például október 1-jén megalakul a törvényes kellékek meglétével az egyesület, azt október 2-án beadják a bíróságra, de csak november 3-án születik meg a bíróság bejegyző határozata, akkor az eltelt egy hónapban a civil szervezet vállalhat-e kötelezettséget, szedhet-e tagdíjat, írhat-e alá szerződéseket a saját nevében? Milyen időponttal kell megnyitni az egyesület könyvviteli nyilvántartásait?
Részlet a válaszból: […]időszakot". Így csak a bíróságon már bejegyzett egyesület tekinthető jogképesnek. Ebből következően az egyesület saját nevében a bírósági határozat előtt nem vállalhat kötelezettséget, nem szedhet tagdíjat, nem írhat alá a képviselője szerződéseket. Az előbbiekből következik az is, hogy az egyesület adózási és számviteli szempontból is csak a bírósági bejegyzés időpontjától létezik, a bírósági határozat birtokában kell teljesítenie az állami adóhatósághoz való bejelentési kötelezettségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4887
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Egyszeres könyvvitel egyesületnél

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
Részlet a válaszból: […]a tartalékhoz, a tartalék nagyságát az Szt. 102. §-ának (6) bekezdésében megjelölt tételek befolyásolják. Az egyesületnek a befizetett tagdíjat, a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódó támogatás pénzügyileg rendezett összegét a pénzbevételt is jelentő jövedelem­adózás alá nem vont bevételek között kell kimutatnia, míg az ezen bevételeket terhelő kifizetéseket a ráfordításként érvényesíthető kiadások, elszámolt ráfordítások között kell - jogcímének megfelelően - kimutatni (amelyek anyagjellegű, személyi jellegű költségek, ráfordítások, egyéb költségek, ráfordítások lehetnek). Amennyiben a ráfordításként érvényesítő kiadások meghaladják a jövedelemadózás alá nem vont bevételeket - ha más tétel nincs -, a különbözet összege a veszteség. Ha a közhasznú egyesület vállalkozási tevékenységet is végez, akkor a pénztárkönyvben, a naplófőkönyvben elkülönítetten kell kimutatni az adóköteles pénzbevételbe számító tételeket is, meg az ezeket terhelő pénzkifizetéseket is, az előbbiek szerinti részletezésben (lehet, hogy a kifizetések között csak anyagjellegű ráfordítás lesz). Amennyiben az adóköteles pénzbevételek meghaladják az ezen bevételek elérése érdekében felmerült pénzkifizetések összegét, a különbözetet kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4649
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Egyesületnél a támogatás áfája

Kérdés: Az önkormányzat működési támogatást ad szociális egyesülete részére. Az egyesület a működéshez szükséges beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonhatja-e, vagy arányosítani kell az árbevétel és az ezt kiegészítő működési támogatás arányában?
Részlet a válaszból: […]áfájának levonási joga az Áfa-tv. 120-121. §-ai alapján megilleti, az Áfa-tv. 124-126. §-aiban foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a szociális egyesület adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és azokhoz szükséges beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját tételesen nem tudja az Áfa-tv. 123. §-a szerint elkülöníteni, nem tudja tételesen megállapítani a levonható, illetve a le nem vonható áfát, akkor az előzetesen felszámított áfát az Áfa-tv. 5.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3991
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést