Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. április 23-án (424. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8189

[…] során a beszámolókészítés, a beszámolót alátámasztó könyvvezetés törvényi előírásainak való megfelelését kell ellenőrizni, az ellenőrzés módszerét pedig a könyvvizsgálati standardok határozzák meg. Ha ezen előírások szerint járt el a könyvvizsgáló, és a könyvvizsgálati standardoknak megfelelő felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, a hitelesítő záradék megadásának nem volt akadálya.Természetesen, a számviteli beszámoló felülvizsgálata során is van számos olyan eset, amikor az adózás szabályainak betartását a könyvvizsgálónak is ellenőriznie kell. Ilyen például az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek számviteli alátámasztottságának, a számviteli adatokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételének, továbbá a társasági adó kiszámításának ellenőrzése. Ide soroljuk a felülvizsgálat során ellenőrzött bizonylatok (számlák) szabályszerűségének, szükség szerint a szerződéssel való alátámasztottságának, ideértve az áfafelszámítás, illetve az áfalevonás jogosságát, továbbá a számlák igazolásának, elismertségének ellenőrzését is.A felülvizsgálat során nemcsak a számviteli politika aktualitását, a szabályzatok meglétét indokolt ellenőrizni, az ellenőrzésnek ki kell terjednie a szabályzatok tartalmi helyességének, a szabályzatok és a gyakorlat közötti kapcsolatnak a vizsgálatára is. (Például a beruházások, a felújítások, a karbantartások konkrét esetekben történő minősítésére, vagy a készpénzkezelésre, vagy a saját termelésű készletek értékelésére stb.)Mivel a könyvvizsgálónak nem feladata a tételes ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok szerint nem ellenőrzött, nem "látott" bizonylatok hiányosságaiért – szerintünk – nem tehető felelőssé. A teljes körű ellenőrzés hiányában előfordulhat, hogy az adóellenőrzés "találhat" […]