Projektelszámolás teljesítési foka
Kérdés
A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. szeptember 10-én (431. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8305
[…] alá. A teljesítési fok mérésének a projektszerződés szerint elvégzendő összes munkához, az összes munka ellenértékéhez kell kapcsolódnia. A teljesítési fok a mérlegfordulónaphoz kapcsolódik. A teljesítési fokot így valójában egyszer kell az üzleti évben meghatározni. Emiatt értelmetlen annak a felülvizsgálatáról (különösen a rendszeres felülvizsgálatáról) beszélni. Ha mégis előfordulna az, hogy a már lezárt üzleti évhez kapcsolódó projektelszámolás teljesítési fokát helytelenül határozták meg, akkor jogszabályellenesen jártak el, amelyet önellenőrzés keretében kell korrigálni (a számviteli előírásokat sértették meg). Mint általános problémaként utaltunk rá, ha a vásárolt anyagot a beszerzéskor nem veszik készletre, hanem azonnal felhasználásként számolják el, akkor a még be nem épített, fel nem használt vásárolt anyagokat (természetesen a be nem épített, fel nem használt saját előállítású termékeket is) leltározni kell, és készletre kell venni, nem maradhatnak azok a költségek között (még el nem végzett munkákhoz kötődnek, az el nem végzett munkákat pedig a teljesítési foknál nem lehet figyelembe venni!). (Kéziratzárás: 2020. 09. 02.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 432. számában – 2020.09.24.) Észrevétel: A Számviteli Levelek 431. számában a 8305. kérdésre adott válaszban a projektelszámolás teljesítési fokával foglalkoznak. A válaszban foglaltakkal kapcsolatban nekem és kollégáimnak aggályaink vannak. A válasz szerint a teljesítési fok a tényköltségnek és a projekt költségvetésének hányadosaként nem határozható meg. Ezzel szemben egy másik szakmai cikk a teljesítési fok meghatározására három metódust ismertet, többek között lehetséges módszer az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya is. A két szakmai álláspont láthatóan ellentmondásos. Kérdésem: a szakértő a 8305. kérdésre adott válaszában foglaltakat a továbbiakban is fenntartja? Tisztelt Olvasónk! Köszönjük észrevételét. Az észrevételében hivatkozott cikk ismeretében sincs okunk azonban a válaszunkat megváltoztatni, mivel az szorosan kapcsolódik az eredeti kérdések egyikéhez. A témához kapcsolódó egyik kérdés az volt: „Meghatározható-e a tényköltségek és a projekt költségvetésének hányadosaként a teljesítési fok?” A válasz: „A törvényi előírás szerint a teljesítési fok (a ténylegesen elvégzett munkák és az elvégzendő összes munka aránya) szigorúan a teljesítményhez (az áfa nélküli ellenértékhez) kapcsolódik. Így költségalapú megközelítésre nincs lehetőség! A ténylegesen elvégzett (felmért, igazolt) teljesítményt (munkákat) kell viszonyítani a projektszerződés szerint elvégzendő összes teljesítményhez (az összes elvégzendő […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
