Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott alvállalkozói teljesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alvállalkozói teljesítés - projektelszámolás

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?
Részlet a válaszból: […]elhatárolni.A kérdés szerint az alvállalkozóval kötött szerződés szerint az alvállalkozó a teljesítését az általa elvállalt munka befejezésekor (tehát amikor az elvégzett munkát a kérdező cég átvette) számlázza, sok esetben a tárgy­évet követően. Ez esetben az építőipari vállalkozó, mint az alvállalkozó megrendelője, a tárgyévhez kapcsolódóan nem kap az alvállalkozótól számlát, nincs mit könyvelnie, nem jelenik meg a költségei között sem.A számviteli törvény tartalmazza a teljesítési fok értelmező rendelkezését is. A teljesítési fok meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel kell lenni a nem számlázott alvállalkozói teljesítésekre is. Ezért a teljesítési fok meghatározása során ténylegesen elvégzett munkáknak csak az építőipari vállalkozó által, illetve a már számlázó alvállalkozók által elvégzett munkákat lehet tekinteni, számításba venni. Ezzel biztosítható, ha a nem számlázó alvállalkozók által elvégzett munkák is számlázásra kerültek a megrendelő felé, akkor a teljesítésifok-meghatározás leírt módja mellett az árbevételként elszámolt összeg a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben csökkenni fog.A számviteli törvény meghatározta a teljesítési fok, de a készültségi fok fogalmát is. A teljesítési fok az elvégzett teljesítményhez (valójában a költségekhez) igazítja a számlázott árbevételt, ezzel kizárja a befejezetlen termelés kimutatásának a lehetőségét, jellemzően év végén.A készültségi fok a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készültségének a mértéke. A készültségi fok segítségével valójában a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készletre vételi értékét lehet meghatározni a számviteli politikában meghatározott módszer szerint. Mivel a saját tevékenység készletre vételi értéke az önköltségszámítás módszerével is meghatározható, az eddigiekhez hasonlóan ez a módszer a jövőben is alkalmazható.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8302

2. találat: Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet a válaszból: […]indulunk ki.A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának megállapításához szükséges adatokat a könyvviteli nyilvántartásából szerzi be: könyvelt adat a Htv. szerinti nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, és nyilvánvalóan az alvállalkozói teljesítések értéke is. Mikor kell a vállalkozónál könyvelni az alvállalkozói teljesítések értékét? Akkor, amikor az alvállalkozó szerződés szerint teljesített, a teljesítést a számlázott összegben a vállalkozó elfogadta. A vállalkozó az alvállalkozói teljesítések értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között könyveli, függetlenül attól, hogy azt a megrendelő felé továbbszámlázza-e vagy sem.A Htv. nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a nettó árbevétel csak a hozzákapcsolódó eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítések értékével, anyagköltségével csökkenthető. Így az eredménykimutatásban az Szt. szerint elszámolt nettó árbevételt lehet csökkenteni az adott évben az Szt. szerint elszámolt - a Htv. szerinti - csökkentő tételekkel.Ha az alvállalkozói teljesítés értékét 2016-ban például elszámolták igénybe vett szolgáltatások költségei között, de azt a vállalkozó 2016-ban nem számlázta tovább a megrendelője felé, helyesen írják a kérdésben, az a befejezetlen termelés része[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7355
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Alvállalkozó vagy szolgáltató?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszból: […]üzem létrehozására vállalkozási szerződést (építési-szerelési szerződést) kötöttek a Ptk. szerint, és ugyanúgy vállalkozási szerződést kötöttek az alvállalkozókkal is az építési-szerelési munkákra, akkor az alvállalkozók által számlázott, elfogadott ellenérték alvállalkozói teljesítésnek minősül. Ez esetben viszont a megrendelő felé nem lehet gépet, terméket számlázni, mivel építési-szerelési munkával létrehozott építményről van szó. Ha nem így történik, akkor szóba sem jöhet az alvállalkozás.Persze még lehet közvetített szolgáltatás, ha teljesülnek az Szt.-ben és a Htv.-ben előírt feltételek. A Htv. 52. §-ának 40. pontja alapján: a kérdező cég által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke a közvetített szolgáltatás értéke. Ehhez a kérdező cégnél nemcsak a megrendelővel kötött szerződésben kell a közvetített szolgáltatás lehetőségének szerepelnie, de külön tételben kell a megrendelő felé kibocsátott számlában is feltüntetni.Ha az alvállalkozói teljesítés, illetve a közvetített szolgáltatás feltételeinek teljesülését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6083

4. találat: Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés?

Kérdés: Az adózó megbízási szerződés, megbízási keretszerződés alapján, mint megbízott a megbízó szerződéses kapcsolatai révén különböző eszköz­finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások részére tartozás- és eszközbehajtást végez. Az adózó e tevékenység ellátásáért díjazásban részesül. Ezenfelül a megbízó megtéríti a felmerült egyéb költségeket (üzemanyag, autópályadíj, javítás költségei, alkatrészek költségei) is. Az adózó az elvállalt feladat ellátása érdekében megállapodást kötött más vállalkozásokkal, meghatározva a díjazás mértékét, illetve a felmerült egyéb költségek megtérítését is vállalta. Az "alvállalkozók" által kiállított számlák SZJ-számmal ellátottak, követelésbehajtásról, vagyonvédelmi szolgáltatásról, hitelképesség vizsgálatáról, máshova nem sorolható egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás stb. elvégzéséről szólnak, külön tartalmazzák az üzemanyagkölt­séget, a szállítás díját stb. A bevételi számlák egyéb kiegészítő tevékenység ellátására, illetve díjbeszedésre vonatkoznak, de nem szerepel azokon, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaznak. A leírtak szerinti költségek az iparűzési adónál elfogadhatók-e közvetített szolgáltatásként, esetleg alvállalkozói teljesítésként?
Részlet a válaszból: […]mind a megbízott és a teljesítésbe bevont vállalkozók között. A kérdésben körülírt (és itt nem részletezett) tevékenységből egyértelműen következik, hogy az a Ptk. szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek, így a kérdés szerinti megbízott és az általa megbízottak közötti kapcsolatban a más vállalkozók által számlázott összegek nem tekinthetők alvállalkozói teljesítések értékének.A Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatások értékének értelmező rendelkezését. A kérdésben leírtak alapján a közvetített szolgáltatás alapvető követelményei a megbízó és a megbízott közötti szerződéses kapcsolatból hiányoznak: a szerződésből hiányzik a megbízott által igénybe vett szolgáltatások közvetítésének lehetősége, a számlából a szerződés szerinti szolgáltatások közvetítésének ténye. Ez utóbbiba beletartozik az, hogy a bejövő - más vállalkozók által küldött - számlákon fel kell tüntetni azt, hogy mikor, milyen számlában került az továbbhárításra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5955