Építési beruházás teljesítése
Kérdés
A Kbt. 135. §-ának február 1-jei módosítása sem teremt egyértelmű, tiszta helyzetet építési beruházás esetében a teljesítés és a számlázás tekintetében, mivel az egyes jogszabályok eltérő szabályozást tartalmaznak. A Ptk. 6:247. §-a szabályozza az átadás-átvétel folyamatát, amelynél adott esetben 30 napos eljárás is lehetséges azzal, hogy a (2) bekezdés szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A határidőn belüli teljesítésről a teljesítésigazolás azonban csak az átadás-átvételi eljárás lezárását követően adható ki, mely adott esetben 30 nappal későbbi is lehet. A számlázás ez alapján történhet meg, melynek során a számlán a teljesítés dátuma akár 30 nappal korábbi lesz. Ez az Áfa-tv. 8 napos számlázási kötelezettségével ellentétes, így egy olyan jogszabályi ellentmondás áll fenn, amely áthidalására nem látjuk a megoldást. Kérem tájékoztatásukat, hogy építési beruházás esetén hogyan, milyen ütemezésben, határidőkkel zárulhat a teljesítés, hogy az valamennyi jogszabályi előírásnak megfeleljen. A gyakorlatban hogyan tudjuk az eltérő határidők között az összhangot megteremteni?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. február 4-én (439. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8426
[…] történik a számlázás.Az Áfa-tv. 163. §-a alapján az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni (8 napon belül). Nem szól arról, hogy mikor van a teljesítés!A Ptk. 6:122. – 6:136. §-ai a szerződés teljesítésével kapcsolatos előírásokat tartalmazzák. A vállalkozási szerződésre vonatkozó sajátos előírásokat a Ptk. 6:238. – 6:250. §-ai rögzítik. Ez utóbbiak között nincs szó magáról a teljesítésről, csak arról, amire a kérdező is utalt.A hivatkozott jogszabályi előírások alapján a véleményünk az, hogy a beruházó és a kivitelező közötti szerződésben kell rögzíteni a teljesítés feltételeit, a feltételek teljesülése megállapításának konkrét módszerét annak érdekében, hogy a teljesítés időpontja ne legyen vita tárgya. Ha a Ptk. szerint az átadás-átvétel folyamata meghosszabbítható, akkor a meghosszabbított eljárás lejáratának az időpontja lehet a teljesítés időpontja. Tényleges átadás/átvétel – szerintünk – addig nem lehet, amíg az átadás/átvételi eljárás nem fejeződött be. [Természetesen a tényleges átadás/átvétel időpontja nem feltétlenül esik […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*