Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés
Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. április 29-én (444. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8507
[…] év végén. Amennyiben a piaci értéke alacsonyabb, mint a beszerzési értéke, akkor értékvesztést kell elszámolni. A kriptovalutát sem lehet felértékelni, ha piaci értéke magasabb, mint a beszerzési értéke.Egyéb kérdések alapvetően nem számviteli, adózási kérdések.A Ptk. 3.8. §-a szerint jogi személy (így a kft. is) minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A jogi személy a cégbíróságon történő bejegyzéssel jön létre, a bejegyzési kérelem benyújtását követően. A kérelemhez mellékelni kell a Ptk. 3.5. §-a szerinti létesítő okiratot, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túlmenően a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. A kérdés szerinti esetben a "kriptovaluta-kereskedés"-t mint fő tevékenységet. Ha már létező kft.-nél szeretnék ezt a tevékenységet végezni, akkor a létesítő okirat módosításával kell kérni a cégjegyzék módosítását. Magát ezt a tevékenységet csak azután végezhetik, ha a "kriptovaluta-kereskedés" mint tevékenység a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyzésre került.Jelenleg nem tudunk olyan jogszabályról, ami a kriptovalutával való ügyleteket tiltaná.Nincsen olyan jogszabály sem, ami a kriptovaluta-ügyletek számát korlátozná.A Ptk. 3:99. §-a alapján nem vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Mint már utaltunk rá, a kriptovaluta valójában vásárolt követelés, a Ptk. hivatkozott előírása alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatható, a létesítő okiratban meghatározott értéken, ami nem lehet magasabb, mint az átadásakor érvényes piaci értéke, figyelemmel a Ptk. 3:99. §-ának a (2)–(3) bekezdésében foglaltakra is. Az apportáló tulajdonosnál az apportált kriptovaluta beszerzési értékének és a létesítő okiratban elismert értékének a különbözetét a pénzügyi […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. április 29-én (444. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8507
[…] év végén. Amennyiben a piaci értéke alacsonyabb, mint a beszerzési értéke, akkor értékvesztést kell elszámolni. A kriptovalutát sem lehet felértékelni, ha piaci értéke magasabb, mint a beszerzési értéke.Egyéb kérdések alapvetően nem számviteli, adózási kérdések.A Ptk. 3.8. §-a szerint jogi személy (így a kft. is) minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A jogi személy a cégbíróságon történő bejegyzéssel jön létre, a bejegyzési kérelem benyújtását követően. A kérelemhez mellékelni kell a Ptk. 3.5. §-a szerinti létesítő okiratot, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túlmenően a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. A kérdés szerinti esetben a "kriptovaluta-kereskedés"-t mint fő tevékenységet. Ha már létező kft.-nél szeretnék ezt a tevékenységet végezni, akkor a létesítő okirat módosításával kell kérni a cégjegyzék módosítását. Magát ezt a tevékenységet csak azután végezhetik, ha a "kriptovaluta-kereskedés" mint tevékenység a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyzésre került.Jelenleg nem tudunk olyan jogszabályról, ami a kriptovalutával való ügyleteket tiltaná.Nincsen olyan jogszabály sem, ami a kriptovaluta-ügyletek számát korlátozná.A Ptk. 3:99. §-a alapján nem vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Mint már utaltunk rá, a kriptovaluta valójában vásárolt követelés, a Ptk. hivatkozott előírása alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatható, a létesítő okiratban meghatározott értéken, ami nem lehet magasabb, mint az átadásakor érvényes piaci értéke, figyelemmel a Ptk. 3:99. §-ának a (2)–(3) bekezdésében foglaltakra is. Az apportáló tulajdonosnál az apportált kriptovaluta beszerzési értékének és a létesítő okiratban elismert értékének a különbözetét a pénzügyi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
