Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók
Kérdés
Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. november 25-én (456. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8716
[…] értékeléskor az értékelésből adódó különbözetet a 60. § (3) bekezdése szerint kell számításba venni, mind az elkülönített (lekötött) devizaszámlánál, mind a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségnél.A leírtakból az is következik, hogy a mérlegfordulónapi értékeléskor az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő eurót is, a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget is át kell értékelni, és az átértékelésből adódó különbözet módosítja az eredményt. Az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő euró árfolyama és a kapcsolódó devizakötelezettség árfolyama közel azonosan alakul, és a kettő közötti különbözet érdemileg nem módosítja az eredményt, azzal nem kell korrigálni a bekerülési értéket sem.A devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizakötelezettség sajátos elszámolása miatt az elkülönítés egyetlen devizaszámlával megnyugtató módon nem oldható meg. Ugyanazon devizaszámlához kapcsolódó árfolyam-különbözet megbontása a beruházás bekerülési értékét módosító, illetve az eredményt korrigáló tételre – különösen adózási szempontból – aggályos lehet.Itt kell megjegyezni, a társaság azon célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni, a fentiekben leírtakból következően nem valósítható meg. Devizakészlettel való fedezettség mellett az árfolyam-különbözet nem az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét módosítja, hanem az eredményt.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján a beruházás bekerülési értékét (ezen keresztül a beruházás során beszerzett tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, bruttó) értékét növelik, illetve csökkentik (árfolyam csökkenése esetén) a devizás szállítókkal szemben kimutatott devizakötelezettségek árfolyam-különbözetei, ha azok még az üzembe helyezés előtt felmerültek (a devizakötelezettségek kiegyenlítésre kerültek, közben volt mérlegfordulónapi értékelés). Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén is a devizában kimutatott kötelezettség (amely magában foglalja a ki nem fizetett áfát is) összege alapján kell az árfolyam-különbözetet megállapítani, és azzal a beruházás bekerülési értékét kell módosítani. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szabály csak akkor érvényesül, ha elkülönített devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett a devizakötelezettség.A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeget is a mérlegfordulónapi értékeléskor át kell az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint értékelni, és az átértékelésből adódó árfolyam-különbözet valóban az összevont árfolyam-különbözet része lesz, a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a főkönyvi könyvelésben kell ráállni, a banki analitikában alapvetően a devizaösszeg alakulását kell követni, mivel azt kell a bankkal egyeztetni. (Természetesen nem hátrány, ha a banki analitika is tartalmazza az éppen aktuális árfolyamot.)A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeg összevont árfolyam-különbözete sem a tárgyévben, sem a következő évben nem határolható el akkor sem, ha árfolyamveszteség, és akkor sem, ha árfolyamnyereség. Ez következik az Szt. 33. §-a (2) bekezdésének előírásából. (A kérdéshez kapcsolódóan ismételten megjegyezzük: nincsen arra lehetőség, hogy a beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt deviza árfolyamán mutassák ki. Erre csak akkor van lehetőség, ha a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett beruházási számlán lévő kötelezettség kiegyenlítése történik, és a kiegyenlítéshez a devizát még a beszerzése évében, a mérlegfordulónapi értékelés előtt felhasználják. Áthúzódó beruházásnál ez kizárt.)A beruházáshoz kapcsolódóan devizában fizetett előleg elszámolása:Az Áfa-tv. 80. §-a szerint, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett (beruházáshoz kapcsolódó előleg esetében is), a forintra történő átszámításhoz a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni:a) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló összegének könyvelése az Áfa-tv. szerinti devizaárfolyamon: T 352 – K 389;b) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. november 25-én (456. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8716
[…] értékeléskor az értékelésből adódó különbözetet a 60. § (3) bekezdése szerint kell számításba venni, mind az elkülönített (lekötött) devizaszámlánál, mind a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségnél.A leírtakból az is következik, hogy a mérlegfordulónapi értékeléskor az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő eurót is, a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget is át kell értékelni, és az átértékelésből adódó különbözet módosítja az eredményt. Az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő euró árfolyama és a kapcsolódó devizakötelezettség árfolyama közel azonosan alakul, és a kettő közötti különbözet érdemileg nem módosítja az eredményt, azzal nem kell korrigálni a bekerülési értéket sem.A devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizakötelezettség sajátos elszámolása miatt az elkülönítés egyetlen devizaszámlával megnyugtató módon nem oldható meg. Ugyanazon devizaszámlához kapcsolódó árfolyam-különbözet megbontása a beruházás bekerülési értékét módosító, illetve az eredményt korrigáló tételre – különösen adózási szempontból – aggályos lehet.Itt kell megjegyezni, a társaság azon célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni, a fentiekben leírtakból következően nem valósítható meg. Devizakészlettel való fedezettség mellett az árfolyam-különbözet nem az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét módosítja, hanem az eredményt.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján a beruházás bekerülési értékét (ezen keresztül a beruházás során beszerzett tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, bruttó) értékét növelik, illetve csökkentik (árfolyam csökkenése esetén) a devizás szállítókkal szemben kimutatott devizakötelezettségek árfolyam-különbözetei, ha azok még az üzembe helyezés előtt felmerültek (a devizakötelezettségek kiegyenlítésre kerültek, közben volt mérlegfordulónapi értékelés). Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén is a devizában kimutatott kötelezettség (amely magában foglalja a ki nem fizetett áfát is) összege alapján kell az árfolyam-különbözetet megállapítani, és azzal a beruházás bekerülési értékét kell módosítani. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szabály csak akkor érvényesül, ha elkülönített devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett a devizakötelezettség.A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeget is a mérlegfordulónapi értékeléskor át kell az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint értékelni, és az átértékelésből adódó árfolyam-különbözet valóban az összevont árfolyam-különbözet része lesz, a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a főkönyvi könyvelésben kell ráállni, a banki analitikában alapvetően a devizaösszeg alakulását kell követni, mivel azt kell a bankkal egyeztetni. (Természetesen nem hátrány, ha a banki analitika is tartalmazza az éppen aktuális árfolyamot.)A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeg összevont árfolyam-különbözete sem a tárgyévben, sem a következő évben nem határolható el akkor sem, ha árfolyamveszteség, és akkor sem, ha árfolyamnyereség. Ez következik az Szt. 33. §-a (2) bekezdésének előírásából. (A kérdéshez kapcsolódóan ismételten megjegyezzük: nincsen arra lehetőség, hogy a beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt deviza árfolyamán mutassák ki. Erre csak akkor van lehetőség, ha a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett beruházási számlán lévő kötelezettség kiegyenlítése történik, és a kiegyenlítéshez a devizát még a beszerzése évében, a mérlegfordulónapi értékelés előtt felhasználják. Áthúzódó beruházásnál ez kizárt.)A beruházáshoz kapcsolódóan devizában fizetett előleg elszámolása:Az Áfa-tv. 80. §-a szerint, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett (beruházáshoz kapcsolódó előleg esetében is), a forintra történő átszámításhoz a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni:a) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló összegének könyvelése az Áfa-tv. szerinti devizaárfolyamon: T 352 – K 389;b) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
