Gázolaj nyilvántartása
Kérdés
Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 14-én (471. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8968
[…] tulajdonságaiból adódó elismert mennyiségi hiányt tartalmazza (lehet kálónak is nevezni). Ezen rendelet szerinti elismert mennyiségi hiány (a káló) azonban nem számviteli kategória, azt az adófizetési kötelezettség meghatározása során lehet figyelembe venni.A számviteli előírások szerint csak a nyilvántartott és a tényleges mennyiség közötti eltérést lehet hiánynak tekinteni, ha a tényleges mennyiség kevesebb 15 oC-on, függetlenül attól, hogy az elismert mennyiségi hiányba (a kálóba) belefér-e vagy sem. A vásárolt készletek mennyiségi hiányát bekerülési értéken pedig az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Így helytelenül jártak el akkor, amikor a kálót anyagköltség-csökkentésként könyvelték (és hova könyvelték?).Az elismert mennyiségi hiányt (mint kálót) módosító tételként természetesen nem lehet a többletet figyelembe venni. Nem lehet azonosan kezelni a többletet a hiánnyal, és fordítva sem. A hiányt egyéb ráfordításként, a többletet egyéb bevételként kell a számviteli előírások szerint elszámolni, és ezen elszámolásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy a hiány egy részét elismerik-e vagy sem. (A többletet egészen más tényezők okozzák, mint a hiányt, a mérőeszköz pontatlanságából ugyan lehet többlet is, de akkor a műszert kell kicserélni […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 14-én (471. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8968
[…] tulajdonságaiból adódó elismert mennyiségi hiányt tartalmazza (lehet kálónak is nevezni). Ezen rendelet szerinti elismert mennyiségi hiány (a káló) azonban nem számviteli kategória, azt az adófizetési kötelezettség meghatározása során lehet figyelembe venni.A számviteli előírások szerint csak a nyilvántartott és a tényleges mennyiség közötti eltérést lehet hiánynak tekinteni, ha a tényleges mennyiség kevesebb 15 oC-on, függetlenül attól, hogy az elismert mennyiségi hiányba (a kálóba) belefér-e vagy sem. A vásárolt készletek mennyiségi hiányát bekerülési értéken pedig az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Így helytelenül jártak el akkor, amikor a kálót anyagköltség-csökkentésként könyvelték (és hova könyvelték?).Az elismert mennyiségi hiányt (mint kálót) módosító tételként természetesen nem lehet a többletet figyelembe venni. Nem lehet azonosan kezelni a többletet a hiánnyal, és fordítva sem. A hiányt egyéb ráfordításként, a többletet egyéb bevételként kell a számviteli előírások szerint elszámolni, és ezen elszámolásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy a hiány egy részét elismerik-e vagy sem. (A többletet egészen más tényezők okozzák, mint a hiányt, a mérőeszköz pontatlanságából ugyan lehet többlet is, de akkor a műszert kell kicserélni […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
