A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt


Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. szeptember 14-én (491. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9297

[…] feltételei fennállnak-e. A létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó adatok adóhatóság általi vizsgálatára a bejelentéskor nincs mód, így az adózó bejelentését veszi alapul az adóhatóság, e körben nem mérlegelhet. Azt, hogy az adózó döntése a bejelentkezéskor megalapozott volt-e, csak egy ellenőrzés során van módja az adóhatóságnak feltárni. A Katv. 16. § (2) bekezdés – 2018. december 31-én hatályos – a) pontja szerinti feltétel az, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám – az adózó kapcsolt vállalkozásaival együttesen számítva – az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. E rendelkezés egy megalapozott várakozást jelöl, így az ellenőrzés során azt indokolt vizsgálni, hogy a várható létszámérték meghatározásakor az adózó kellő körültekintéssel járt-e el. Amennyiben például a bejelentkezést követően történt olyan gazdasági esemény, amely következtében a tényadat meghaladta a várható létszámértéket, akkor a bejelentkezés jogszerűnek fogadható el. Amennyiben viszont az adózó nem kellő körültekintéssel járt el, és már a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható lett volna, hogy a létszámérték meg fogja haladni az 50 főt, akkor a kivaalanyiságra vonatkozó bejelentés nem volt jogszerű. Ilyen eset például, ha az adózó a bejelentést követően észleli, hogy a kivaválasztás feltételeként megszabott érték- és vagy számszaki adatok nem teljesültek – mert például a kivába belépő társaság elmulasztotta hozzászámolni saját adataihoz a kapcsolt vállalkozása átlagos állományi létszámát, vagy bevételi adatait –, a kivaalanyisága visszaható hatállyal szűnik meg, azaz létre sem jön. Ez esetben az adózó az illetékes adóhatóság adóalany-nyilvántartási osztá­lyát köteles értesíteni arról, hogy kivaalanyisága nem jöhetett volna létre. E megállapításra tekintettel az adóhatóságnak határozatot kell hozni arról, hogy az adózó kisvállalatiadó-alanyisága visszaható hatállyal megszűnik, azaz, hogy az adóalanyiság létre sem jött, és ezáltal valósulhat meg a közhiteles nyilvántartásból történő törlés is. A határozatnak ki kell térnie arra is, hogy ez az adózóra nézve milyen következményekkel jár. Az Art. 202. §-a szerinti, azaz az adómegállapításhoz való jog elévülése a közhiteles nyilvántartásra nem vonatkozik, abba adatot bejegyezni, módosítani, törölni csak jogszabályi rendelkezésen alapuló irat alapján lehetséges. Az Art.-ban említett adómegállapításhoz való jog egy ettől teljesen elkülönült "jogintézmény", amely az adózót és az adóhatóságot is megilleti. Az adózót például önellenőrzés esetén, az adóhatóságot […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.