1145 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.

Kérdés: Átalakulással kapcsolatban kérdezem: lehetséges-e az alábbi beolvadásos kiválás egy eljárás keretében? „A” cégből kiválik „a”, „B” cégből kiválik „b”, majd „a”-ba beolvad „b”. Vagy csak két lépésben működik (1. eljárás kiválás)? „A” cégből kiválik „a”, majd – miután az elsőt bejegyezték, 2. eljárás (beolvadásos kiválás): „B” cégből kiválik „b”, és beolvad „a”-ba?

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?

Kérdés: Egy társaság kiva hatálya alá tartozik, kiválással kikerül a kiva hatálya alól, és a változatlan formában tovább működő társaság és a tao hatálya alá kerül. Milyen nappal kell elkészítenie a vagyonmérlegét, ha 2025. 11. 29-ével kerül ki a kiva hatálya alól, az új kiváló társaságot 2025. 11. 30-ával jegyzik be? A kiválás során a pozitív áttérési különbözetre képzett fejlesztési tartalékot már a vagyonmérlegben ki kell mutatni a változatlan formában tovább működő volt kivás társaságnál, vagy nem kell még a vagyonmérlegben kimutatni, csak a következő nappal, 2025. 12. 01-jével könyvelni?

Kérdés: Egy kft. – amely nem minősül duális képzőhelynek – gyakorlatigényes alapképzési szakban tanuló hallgatót (informatikus) alkalmazna, a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében a tanuló gyakorlati ideje alatt. A tanulóval hallgatói munkaszerződést kívánnak kötni, miszerint a minimálbér összege illetné meg havonta a diákot. Hallgatói munkaszerződést csak duális képzőhellyel lehet-e létesíteni, és jól feltételezzük-e, hogy a vázolt esetben nem keletkezik biztosítás, ezáltal sem szja-t, sem tb-t, sem szochót nem kell fizetni?

Kérdés: Az „A” társaságból átalakulással kiválik „B” társaság 10. 31-ei fordulónappal. Az „A” társaság tovább működik. Az „A” társaságnál a „B” társaságnak átadott vagyonelemeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?