Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása
Kérdés
Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. október 12-én (493. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9325
[…] árfolyamának különbözetében. Ugyanígy a lehíváskor árfolyam-különbözet keletkezik a bankbetét napi választott árfolyama és az elektronikus (virtuális) pénz könyv szerinti árfolyamának különbözetében. Az elektronikus pénzzel végzett értékesítések/beszerzések azonnali fizetéssel valósulnak meg, a kapott/fizetett ellenérték azonnal jóváíródik/terhelődik elektronikus pénzként ezeken a felületen, amelyet a számviteli elszámolásban is követni kell. Ezekben a rendszerekben vásárláskor/értékesítéskor a rendszer a vevő (megrendelő) elektronikus pénzszámlájáról teljesíti elektronikus pénzben a fizetést annak az eladónak az elektronikus számlájára, aki vele szintén szerződést kötött, azaz belépett a rendszerbe, elektronikus számlát nyitott, és arra fogadja a fizetéseket. A fogadó fél meghatározott gyakorisággal onnan átutaltatja a pénzét saját hazai bankjánál vezetett hagyományos pénzszámlájára (kártyafedezeti számlájára), és ezzel a művelettel az elektronikus pénzt eladja az azt kibocsátó rendszernek, amelynél az átmenetileg bevonásra kerül. Ha nincs elég pénz pl. a másik féltől megrendelt áru ellenértékének a kiegyenlítésére, akkor a rendszer azt inkasszálja. Ezek a rendszerek valójában tehát nemcsak elektronikus pénzkibocsátással, hanem egyben a felek közötti fizetési műveletek bonyolításával is foglalkoznak (azaz pénzforgalmi szolgáltatást is nyújtanak). Ha a vállalkozásnak a rendszerben jutalékot számítanak fel, akkor a felszámított jutalékot egyéb szolgáltatások értékeként, mint bankköltséget kell elszámolni. Mivel ezek a rendszerek internetes felületen végrehajtott tranzakciókat hajtanak végre, ezért az internetes oldalon lebonyolított tranzakciókról papíralapú bizonylatot nem küldenek. Ezeknek a rendszereknek az internetes felületén az ügyfelek által forgalmazott tételekről az adatok rendelkezésre állnak, illetve azok utólag is megismerhetők. Tekintettel arra, hogy ezekre a rendszerekre közvetlenül nem vonatkoznak a magyar bizonylatkibocsátási előírások, a rendszert alkalmazó vállalkozások rendszeren keresztül forgalmazott tételeinek bizonylatolására a rendszeren megjelenő (utólag is visszakereshető, ellenőrizhető) információk is elegendőek lehetnek, ha azokból megállapíthatóak a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető adatok (a pénzforgalom iránya, a terhelt és jóváírt számla azonosítható, a felszámított jutalék is külön tételként megjelenik). Mivel pénzeszközökről van szó, ezért a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a jóváírás, terhelés napjával tételesen kell könyvelni egyszeres és kettős könyvvitel vezetése esetén is. Amennyiben a vevők devizás számlát fizetnek devizában, akkor kettős könyvvitel vezetése esetén a virtuális számlán a jóváírásnapi számviteli politikai árfolyam biztosan nem fog megegyezni a vevő szerződés szerinti teljesítési időpontja szerinti árfolyammal, így fizetéskor is árfolyam-különbözet keletkezik. Ha a vállalkozás a szerződés szerinti teljesítést megelőzően kér pénzt a vevőjétől, akkor az előlegnek minősül, és e szerint kell számlázni, majd később a végszámlát kiállítani. Így pl., ha a nyelvtanfolyam november 15-én lesz, de a vevőnek november 15-ét megelőzően kell a tanfolyam díját befizetnie, akkor az előlegnek minősül, és a végszámlát november 15-ei szerződés szerinti teljesítési nappal lehet kiállítani (akár egyszeres, akár kettős könyvvitelt vezetnek). Amennyiben az egyéni vállalkozó devizában állítja ki a számlát, akkor az Szja-tv. 5–6. §-ainak az előírásaiból kell kiindulni. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
