Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása
Kérdés
A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel mint ráfordítás, vagy a 82-ben mint elábé?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. február 8-án (499. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9437
[…] energiahatékonyságot értékesítik, az értékesített energiahatékonyságot az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni akkor is, ha vásárolt anyag. A számviteli alapelvekkel nem támasztható alá az a kérdésben leírt nyilvántartási mód, hogy az értékesítésre, illetve felhasználásra kerülő energiahatékonyságot – mint árut – mutassák ki, és az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. A kötelezettség teljesítésére felhasznált (igénybe vett) energiahatékonyságot – mint előző válaszunkban is írtuk – készletre vételi értékén, anyagköltségként kell kimutatni, feltéve, hogy azt másoktól vásárolták. Itt kell utalnunk arra az esetre, ha a cég saját energiamegtakarítása ellenében térítés nélkül kap energiahatékonyságot, akkor azt a térítés nélkül kapott eszközök készletrevételi szabályai szerint a vásárolt készletek között anyagkészletként kell az egyéb bevételekkel szemben állományba venni, de az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az így kapott energiahatékonyság bekerülési értékét, akár […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
