Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés
Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. augusztus 8-án (509. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9612
[…] árbevétel, illetve a fizetendő áfa összege, és könyvelendő tételesen: T 381 – K 91-92, 467. (Ez esetben is azonban célszerű egyszerűsített számlát kiállítani.)Ha a terméket euróért értékesítik, és a vevő euróval fizet az európénztárba, akkor az európénztárba befizetett euró teljesítéskori árfolyama (a kérdés szerinti MNB-árfolyama) figyelembevételével meghatározott forintértéket kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni az európénztárral szemben: T 382 – K 91-92, 467. (Ez esetben is célszerű egyszerűsített számlát kiállítani.) Meg kell azonban jegyezni, hogy az előbbiek szerint forintra kiszámított ellenérték nagy valószínűséggel eltér a terméken forintban feltüntetett eladási ártól.Ha a terméket forintért (a forintban feltüntetett eladási áron) értékesítik, de a vevő euróval fizet, akkor ez már pénzváltási tevékenységnek minősül, a vállalkozó eurót vásárol forintért, és így a könyvelést is ehhez kell igazítani. A forintban meghatározott eladási árat kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni, de nem a pénztárral szemben, hanem a vevővel szemben: T 311 – K 91-92, 467. Az ellenértékként átvett eurót az európénztárba bevételként a vevővel szemben kell könyvelni: T 382 – K 311, az így bevételezett euró bekerülési árfolyamát a vevőszámla értékének az euró mennyiségével történő osztásával kell meghatározni (eltérhet az MNB szerinti euróárfolyamtól!).Itt azonban meg kell jegyezni a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a pénzváltási tevékenység MNB-engedély-köteles, amely engedély megadásának szigorú feltételei vannak. Pénzváltási tevékenység az MNB írásbeli engedélye nélkül nem végezhető.Pénzváltási tevékenységnek minősül az is, ha a terméket euróért értékesítik, de a vevő forinttal fizet pénztárba. Ez esetben az euróban történő értékesítést kell az euró teljesítéskori (MNB) árfolyamán forintra átszámítani, és árbevételként, fizetendő áfaként könyvelni, de nem a forintpénztárral szemben, hanem egy követelésszámlával szemben: T 316 – K 91-92, 467, majd a ténylegesen forintban befizetett összeget a forintpénztárba a követeléssel szemben: T 381 – K 316. (A követelésszámlán árfolyam-különbözet lehet.)Röviden a még nem érintett kérdésekre a válasz:Forintért eladott, de euróval kiegyenlített […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. augusztus 8-án (509. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9612
[…] árbevétel, illetve a fizetendő áfa összege, és könyvelendő tételesen: T 381 – K 91-92, 467. (Ez esetben is azonban célszerű egyszerűsített számlát kiállítani.)Ha a terméket euróért értékesítik, és a vevő euróval fizet az európénztárba, akkor az európénztárba befizetett euró teljesítéskori árfolyama (a kérdés szerinti MNB-árfolyama) figyelembevételével meghatározott forintértéket kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni az európénztárral szemben: T 382 – K 91-92, 467. (Ez esetben is célszerű egyszerűsített számlát kiállítani.) Meg kell azonban jegyezni, hogy az előbbiek szerint forintra kiszámított ellenérték nagy valószínűséggel eltér a terméken forintban feltüntetett eladási ártól.Ha a terméket forintért (a forintban feltüntetett eladási áron) értékesítik, de a vevő euróval fizet, akkor ez már pénzváltási tevékenységnek minősül, a vállalkozó eurót vásárol forintért, és így a könyvelést is ehhez kell igazítani. A forintban meghatározott eladási árat kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni, de nem a pénztárral szemben, hanem a vevővel szemben: T 311 – K 91-92, 467. Az ellenértékként átvett eurót az európénztárba bevételként a vevővel szemben kell könyvelni: T 382 – K 311, az így bevételezett euró bekerülési árfolyamát a vevőszámla értékének az euró mennyiségével történő osztásával kell meghatározni (eltérhet az MNB szerinti euróárfolyamtól!).Itt azonban meg kell jegyezni a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a pénzváltási tevékenység MNB-engedély-köteles, amely engedély megadásának szigorú feltételei vannak. Pénzváltási tevékenység az MNB írásbeli engedélye nélkül nem végezhető.Pénzváltási tevékenységnek minősül az is, ha a terméket euróért értékesítik, de a vevő forinttal fizet pénztárba. Ez esetben az euróban történő értékesítést kell az euró teljesítéskori (MNB) árfolyamán forintra átszámítani, és árbevételként, fizetendő áfaként könyvelni, de nem a forintpénztárral szemben, hanem egy követelésszámlával szemben: T 316 – K 91-92, 467, majd a ténylegesen forintban befizetett összeget a forintpénztárba a követeléssel szemben: T 381 – K 316. (A követelésszámlán árfolyam-különbözet lehet.)Röviden a még nem érintett kérdésekre a válasz:Forintért eladott, de euróval kiegyenlített […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
