Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

4 találat a megadott követelés leírása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Kötelezettség törlésének a bizonylata
Kérdés:

A kft.-nek jelentős tartozása van egyik szállítójával szemben. Áfakiutalás előtt számláit a NAV ellenőrizte, a visszaigényelhető áfát visszakapta. A 2013. évi beszámoló készítését megelőzően a szállító felszámolással megszűnt. A kft. tartozását nem kérték, a kiküldött egyenlegközlők "ismeretlen" jelzéssel visszajöttek. Ha a kft. a szállítóval szembeni tartozását le szeretné írni, a kötelezettség törlésének mi lehet a bizonylata?

Részlet a válaszból: […]kötelezettséget megszüntetni rendkívüli bevételkénti elszámolással, ha az adott szállítói kötelezettséghez a megszüntetés időpontjában eszköz nem kapcsolódik. Akkor is rendkívüli bevételként kell a kötelezettség megszüntetését elszámolni, ha az meglévő eszközhöz kapcsolódik, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, maximum a meglévő eszköz könyv szerinti értékében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a visszaigényelhető áfa összegének meghatározása során számításba vették a szóban forgó, szállítóval szembeni kötelezettség előzetesen felszámított áfáját is. Mivel a szállítóval szembeni kötelezettség megszüntetésével az előzetesen felszámított áfát már nem fogják megfizetni, a szállítói számla szerinti áfát a kötelezettség csökkentésével az előzetesen felszámított áfát csökkentő tételként kell számításba venni.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 318. számában – 2015.01.15.) Észrevétel: Olvasónk a 6454-es kérdésünkre adott válaszunkhoz az alábbi megjegyzést fűzte: A 2014. 10. 30-i 314. számban közzétett utolsó bekezdése így szól: Mivel a szállítóval szembeni kötelezettség megszüntetésével az előzetesen felszámított áfát már nem fogják megfizetni, a szállítói számla szerinti áfát a kötelezettség csökkentésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6454
2. találat: Követelés leírása behajthatatlanként
Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".
Részlet a válaszból: […]pont e) alpontja az, amely alapján - megfelelően dokumentálva - a kérdés szerinti követelés behajthatatlannak minősíthető.Az "adós nem lelhető fel" kritérium teljesüléséhez nem elegendő, hogy a vállalkozó folyószámla-egyeztetőt vagy fizetési felszólítást küld az adósnak, és a küldemény "címzett ismeretlen" vagy egyéb jelzéssel visszajön. A vállalkozónak azt kell bizonyítania, hogy az adós hivatalos címén nem lelhető fel, az adóhatóság és a cég sem találja. Ezért az adós hivatalos címét az illetékes hatósági adatokkal (cégjegyzéki adatok, önkormányzat igazolása stb.) alá kell támasztani.Behajthatatlan az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségek: az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6265
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Teljesen leírt követelés kivezetése
Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
Részlet a válaszból: […]kivezetése úgy történik, hogy a követelés bekerülési értékét és a követeléssel kapcsolatosan elszámolt értékvesztést összevezetjük. Könyvelési tétel: T 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása számla - K 311. Belföldi követelések számla. A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatosan a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, nem teljesülnek az Szt. 55. §-a (3) bekezdésében előírt feltételek. Hitelezési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2102
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Követelések, kötelezettségek leírása
Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszból: […]Végelszámolás esetén behajthatatlan követelés nem értelmezhető, hiszen az adósnak a hitelezőket ki kell elégítenie. Felszámolás esetén a felszámoló által kiállított dokumentumokkal kell alátámasztani - a felszámolási eljárás során - azt, ha a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet. (Amire nincs fedezet, az behajthatatlan követelés.) A felszámolás befejezésekor zárómérleget kell készíteni, amelyben a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken kell szerepeltetni, vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A követelés fejében így kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb értéke közötti különbözet a behajthatatlan követelés. A kérdés azt sugallja, nem az előbbieknek megfelelő módon szűnt meg a cég. Amennyiben az adós cég nem lelhető fel, a megadott címen nem található, a felkutatása nem járt eredménnyel, akkor ezt a vállalkozáson kívüli hivatalos szervnek (önkormányzat, rendőrség) kell igazolnia, hogy behajthatatlannak lehessen minősíteni a követelést. A számviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozás által elismert kötelezettségek szerepelhetnek. A kötelezettség tartalmi előírásából következik, hogy azt a könyvekből csak akkor lehet kivezetni, ha a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval kiegyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a követelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 154