Csoportos élet- és baleset-biztosításnál kedvezményezett a cég
Kérdés
Cégünk csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött a dolgozóira. Biztosítottak a dolgozók, kedvezményezett a cég (a dolgozók lemondtak a kedvezményezetti pozícióról). A lenti könyvelési tételek helyességét meg tudják erősíteni vagy cáfolni? Éves biztosítási díj elszámolása: T 368 (követelés biztosítóval szemben) – K 454 (szállítók) Baleset miatt kifizetés elszámolása: T 384 (bank) – K 368 (követelés biztosítóval szemben). A 368 egyenlegét minden év 12. 31-ével kell elszámolni pénzügyi ráfordításként vagy pénzügyi bevételként? Fenti esetben a biztosítás után nem kell adót fizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. szeptember 12-én (511. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9657
[…] megfelelően kell elszámolni.A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként azt lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol– a szerződő fél: a vállalkozás;– a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja;– a kedvezményezett a vállalkozás;– a szolgáltatás:= elérés vagy visszavásárlás, illetve= halálesetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő.A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Elérésnél, visszavásárlásnál vagy a biztosítási esemény bekövetkeztekor (például a dolgozó meghal) a biztosító által fizetett összegből először a befizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Ha a biztosító által térített összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként indokolt elszámolni. Ezen számviteli elszámolásból következik, hogy a biztosító által mérlegfordulónapra leközölt biztosítási szerződés értéke nem kerül könyvelésre, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. szeptember 12-én (511. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9657
[…] megfelelően kell elszámolni.A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként azt lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol– a szerződő fél: a vállalkozás;– a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja;– a kedvezményezett a vállalkozás;– a szolgáltatás:= elérés vagy visszavásárlás, illetve= halálesetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő.A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Elérésnél, visszavásárlásnál vagy a biztosítási esemény bekövetkeztekor (például a dolgozó meghal) a biztosító által fizetett összegből először a befizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Ha a biztosító által térített összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként indokolt elszámolni. Ezen számviteli elszámolásból következik, hogy a biztosító által mérlegfordulónapra leközölt biztosítási szerződés értéke nem kerül könyvelésre, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
