6 találat a megadott biztosítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]által ugyanazon biztosítottra tekintettel, egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj. Tehát 2014-től kikerült a törvényből a "havonta" szó. Ez a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, de ez az értelmezés elfogadott a 2013. évre is. Ha a kérdésben szereplő biztosítási módozatról van szó (tehát az valóban kockázati biztosításnak minősül, és nincsenek a szerződésben más kiegészítő feltételek), akkor az egy főre fizetett éves 100 ezer forint díj havi összege 8333 forint, amely kevesebb, mint a 2013. évi, illetőleg majd a 2014. évi minimálbér 30 százaléka,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (visszavásárolhat) úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha a biztosított személy előre lemond a társasággal való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ebben az esetben is mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötött életbiztosításoknál - a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő, illetve ezek közeli hozzátartozója (pl. gyerek) után a társaság által fizetett biztosítási díj, ha az a számvitelben - az előbb leírtakra tekintettel - költségként elszámolható, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ezért a biztosítási díj összegével nem kell növelni a társaságiadó-alapot. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és a végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, ha a biztosítási esemény bekövetkezett. A kérdésben szereplő első kettő biztosításnál leírt feltételekből az derül ki, hogy a biztosítási esemény a biztosított halála/balesete, ezért ezen biztosítások az Szja-tv. előbb hivatkozott biztosítási szerződéseibe tartoznak. Így a társaság által fizetett díj - a díjfizetés időpontjában - a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállalók adómentes jövedelme. A kérdésben szereplő harmadik biztosításhoz kapcsolódó tényállásból nem derül ki, hogy mi a biztosítási esemény. Ha a biztosítási esemény itt is a biztosított halála/balesete, akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem lehet szállítója (végzője) és vevője (megrendelője) ugyanazon szolgáltatásnak. Így a kérdező cég által elvégzett javítás költségeit nem kell, nem szabad számlázni, a tárgyidőszak eredményét terheli. A biztosító által megtérített, ezen költségeket ellentételező összeget pedig egyéb bevételként kell elszámolni. Mivel nincs számlázás, nem kell fizetendő áfát felszámítani, a javításhoz felhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját pedig az általános előírásoknak megfelelően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetésére lenne kötelezett. Amennyiben a munkáltató többet fizetett havonta, mint a minimálbér, akkor ez a többlet természetbeni juttatásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek adott ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amelyet a kifizető köteles megfizetni az Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése alapján. A természetbeni juttatás után az adót a kifizetőnek a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie a juttatás időpontját követő hó 12-éig. Ha olyan munkáltató is fizet munkáltatói hozzájárulást, amelyik nem kötelezett tételes eho fizetésére, akkor ez a hozzájárulása teljes egészében természetbeni juttatásnak minősül. A törvény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelynél magánszemély kizárólag a kockázati esemény bekövetkeztekor kap szolgáltatást, a kifizető által fizetett biztosítási díj adómentes (ekkor sem a magánszemélynek, sem a társaságnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). Az adóköteles biztosítási díj fogalmi meghatározását az Szja-tv. 3. §-ának 50. pontja tartalmazza. E szerint adóköteles biztosítási díj a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint előbb említett adómentes díját. Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevételének része a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj, amelyre azonban a 42. § szerint adókedvezmény érvényesíthető (természetesen csak akkor, ha a 7. számú mellékletben foglalt feltételek teljesülnek). A munkaadót (foglalkoztatót) ezen járulékalapot képező jövedelem után 31 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.