Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott biztosítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszból: […]által ugyanazon biztosítottra tekintettel, egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj. Tehát 2014-től kikerült a törvényből a "havonta" szó. Ez a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, de ez az értelmezés elfogadott a 2013. évre is. Ha a kérdésben szereplő biztosítási módozatról van szó (tehát az valóban kockázati biztosításnak minősül, és nincsenek a szerződésben más kiegészítő feltételek), akkor az egy főre fizetett éves 100 ezer forint díj havi összege 8333 forint, amely kevesebb, mint a 2013. évi, illetőleg majd a 2014. évi minimálbér 30 százaléka,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6151

2. találat: Biztosítási díj - követelés vagy költség?

Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszból: […]a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (visszavásárolhat) úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha a biztosított személy előre lemond a társasággal való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ebben az esetben is mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5242

3. találat: Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszból: […]kötött életbiztosításoknál - a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő, illetve ezek közeli hozzátartozója (pl. gyerek) után a társaság által fizetett biztosítási díj, ha az a számvitelben - az előbb leírtakra tekintettel - költségként elszámolható, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ezért a biztosítási díj összegével nem kell növelni a társaságiadó-alapot. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és a végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, ha a biztosítási esemény bekövetkezett. A kérdésben szereplő első kettő biztosításnál leírt feltételekből az derül ki, hogy a biztosítási esemény a biztosított halála/balesete, ezért ezen biztosítások az Szja-tv. előbb hivatkozott biztosítási szerződéseibe tartoznak. Így a társaság által fizetett díj - a díjfizetés időpontjában - a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállalók adómentes jövedelme. A kérdésben szereplő harmadik biztosításhoz kapcsolódó tényállásból nem derül ki, hogy mi a biztosítási esemény. Ha a biztosítási esemény itt is a biztosított halála/balesete, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4644
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Biztosított járművek költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
Részlet a válaszból: […]nem lehet szállítója (végzője) és vevője (megrendelője) ugyanazon szolgáltatásnak. Így a kérdező cég által elvégzett javítás költségeit nem kell, nem szabad számlázni, a tárgyidőszak eredményét terheli. A biztosító által megtérített, ezen költségeket ellentételező összeget pedig egyéb bevételként kell elszámolni. Mivel nincs számlázás, nem kell fizetendő áfát felszámítani, a javításhoz felhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját pedig az általános előírásoknak megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2399
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Munkáltatói hozzájárulás biztosítópénztárba

Kérdés: A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára befizetett munkáltatói hozzájárulás összege (annak adóköteles része) után a munkáltató mekkora és milyen adót fizet?
Részlet a válaszból: […]fizetésére lenne kötelezett. Amennyiben a munkáltató többet fizetett havonta, mint a minimálbér, akkor ez a többlet természetbeni juttatásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek adott ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amelyet a kifizető köteles megfizetni az Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése alapján. A természetbeni juttatás után az adót a kifizetőnek a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie a juttatás időpontját követő hó 12-éig. Ha olyan munkáltató is fizet munkáltatói hozzájárulást, amelyik nem kötelezett tételes eho fizetésére, akkor ez a hozzájárulása teljes egészében természetbeni juttatásnak minősül. A törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1119
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány - név szerint megnevezett - dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszból: […]amelynél magánszemély kizárólag a kockázati esemény bekövetkeztekor kap szolgáltatást, a kifizető által fizetett biztosítási díj adómentes (ekkor sem a magánszemélynek, sem a társaságnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). Az adóköteles biztosítási díj fogalmi meghatározását az Szja-tv. 3. §-ának 50. pontja tartalmazza. E szerint adóköteles biztosítási díj a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint előbb említett adómentes díját. Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevételének része a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj, amelyre azonban a 42. § szerint adókedvezmény érvényesíthető (természetesen csak akkor, ha a 7. számú mellékletben foglalt feltételek teljesülnek). A munkaadót (foglalkoztatót) ezen járulékalapot képező jövedelem után 31 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 360