Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés
Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. szeptember 12-én (511. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9659
[…] magánszemély bevétele, a kft.-nél pedig költség), és rögzítik azt is, hogy a bérleti díj „fizethető” a bérelt ingatlanon a kft. által végzett felújítások, beruházások – magánszemély által elfogadott – számlázott, áfát is tartalmazó értékével (ez a magánszemélynél költség, kifizetés, a kft.-nél árbevétel és fizetendő áfa).Helyes lehetett volna az is, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat a kft. – az aktuális adó levonása, bevallása után – fizeti a magánszemélynek, az elvégzett felújítás (beruházás) ráfordításait pedig bérelt ingatlanon végzett felújításként, beruházásként mutatja ki, és a várható hasznos élettartam alatt amortizálja (leírja költségként).Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha az új tulajdonos a „B” kft., az elszámoláson nem változtat az, hogy az „A” és „B” kft. kapcsolt vállalkozás.A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy nem az előbbiek szerint jártak el. Indokolt tiszta lappal indulni akkor, amikor a „B” kft.-vel a bérleti szerződést megkötik. Az ezt megelőzően a bérelt ingatlannal kapcsolatosan felmerült, és még költségként el nem számolt felújításokat, beruházásokat számolják el költségként, és a költségként így elszámolt összeggel növeljék meg az adózás előtti eredményt a társasági adó alapja megállapítása során.A konkrét kérdésekre a válasz:Az „A” kft. a felújításra fordított összeget csak akkor számlázhatja tovább a „B” kft. felé, ha az a „B” kft.-vel kötött bérleti szerződés hatálybalépése után keletkezett, és a bérleti szerződés a továbbszámlázást lehetővé teszi, mivel azt a „B” kft.-nél az adott ingatlan értékét növelő tételként kell kimutatni. [Az „A” kft. a „B” kft. helyett végezte el a felújítást.]A második kérdés törvényellenes? Csak akkor lehet jó megoldás, ha a válasz elején leírtak szerint járnak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. szeptember 12-én (511. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9659
[…] magánszemély bevétele, a kft.-nél pedig költség), és rögzítik azt is, hogy a bérleti díj „fizethető” a bérelt ingatlanon a kft. által végzett felújítások, beruházások – magánszemély által elfogadott – számlázott, áfát is tartalmazó értékével (ez a magánszemélynél költség, kifizetés, a kft.-nél árbevétel és fizetendő áfa).Helyes lehetett volna az is, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat a kft. – az aktuális adó levonása, bevallása után – fizeti a magánszemélynek, az elvégzett felújítás (beruházás) ráfordításait pedig bérelt ingatlanon végzett felújításként, beruházásként mutatja ki, és a várható hasznos élettartam alatt amortizálja (leírja költségként).Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha az új tulajdonos a „B” kft., az elszámoláson nem változtat az, hogy az „A” és „B” kft. kapcsolt vállalkozás.A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy nem az előbbiek szerint jártak el. Indokolt tiszta lappal indulni akkor, amikor a „B” kft.-vel a bérleti szerződést megkötik. Az ezt megelőzően a bérelt ingatlannal kapcsolatosan felmerült, és még költségként el nem számolt felújításokat, beruházásokat számolják el költségként, és a költségként így elszámolt összeggel növeljék meg az adózás előtti eredményt a társasági adó alapja megállapítása során.A konkrét kérdésekre a válasz:Az „A” kft. a felújításra fordított összeget csak akkor számlázhatja tovább a „B” kft. felé, ha az a „B” kft.-vel kötött bérleti szerződés hatálybalépése után keletkezett, és a bérleti szerződés a továbbszámlázást lehetővé teszi, mivel azt a „B” kft.-nél az adott ingatlan értékét növelő tételként kell kimutatni. [Az „A” kft. a „B” kft. helyett végezte el a felújítást.]A második kérdés törvényellenes? Csak akkor lehet jó megoldás, ha a válasz elején leírtak szerint járnak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
