Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés
Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. március 6-án (521. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9842
[…] között kimutatott energiamegtakarítás értékét anyagköltségkénti elszámolással csökkenteni kell, egyidejűleg az így anyagköltségként elszámolt összeggel a halasztott bevételként – ilyen címen – elhatárolt egyéb bevételt is meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolás egyéb bevételkénti elszámolásával.A részletekre a válasz a következő:Helyes, hogy az auditálás után a HEM-et anyagként készletre veszik az audit szerinti bekerülési értéken az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként el kell határolni, itt az értékesítésig, az átadásig.A HEM értékesítéskori bevétele nem egyéb bevétel, hanem az áfa felszámításával számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell kimutatni, és a halasztott bevételként elhatárolt (a HEM értékesítéssel arányos részét) egyéb bevételként meg kell szüntetni. A HEM értékesítésekor tehát árbevételt és egyéb bevételt is ki kell mutatni (az energiamegtakarítás értékesítésekor realizálódik ténylegesen a beruházással elért megtakarítás az adózás előtti eredményben).Válasz a könyvvizsgáló véleményére: valószínű, hogy nem vette figyelembe a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét, minden gazdasági eseményt könyvelni kell, a HEM-hez való hozzájárulást is, az nem mérlegen kívüli tétel.A második kérdésre a válasz:Kezdjük azzal, hogy minden gazdasági eseményt (műveletet) könyvelni kell, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján.A kérdés szerint a HEM-et szabályszerűen kiállított bizonylat alapján veszik nyilvántartásba (helyesen). Egyértelmű, hogy a készlet csökkenését is csak szabályszerű bizonylat alapján lehet könyvelni.Az energiaszolgáltatónak történő átadáskor – az ide-oda való számlázás helyett – az a megfelelő, ha a számviteli előírásokkal összeegyeztethető:a) az energiaszolgáltató a fogyasztásról olyan számlát állít ki, amely magában foglalja a PKD-díjat is azzal, hogy azt a fogyasztó (a társaság) HEM átadásával egyenlíti ki;b) a fogyasztó (a társaság) az energiaszolgáltató – áfa nélküli – teljes értékű (a PKD díját is magában foglaló) számláját számolja el anyagköltségként (a szolgáltatás díja), és a számla HEM-mel csökkentett összegét fizeti meg;c) a fogyasztónak (a társaságnak) számláznia kell az áfa felszámításával a HEM-et a megállapodás szerinti értéken, az áfa nélküli értéket árbevételként elszámolni, és követelésként kimutatni az energiaszolgáltatóval szemben (kapcsolódóan kivezeti az „értékesített”, itt beszámított HEM arányos készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként, a halasztott bevételként elhatárolt HEM arányos részét pedig visszavezeti az egyéb bevételek közé);d) az energiaszolgáltatóval történő egyeztetéskor az energiaszolgáltatóval szembeni [a) pont szerinti] kötelezettséget az energiaszolgáltatóval szembeni [c) pont szerinti] követelését összevezeti (beszámítja), és a különbözetet – a már leírt módon – rendezik.A számviteli fegyelmet sérti meg az energiaszolgáltató akkor, ha nem a teljes szolgáltatási díjról állítja ki havonta a számlát, azaz ha az nem tartalmazza a PKD-díjat.A […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. március 6-án (521. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9842
[…] között kimutatott energiamegtakarítás értékét anyagköltségkénti elszámolással csökkenteni kell, egyidejűleg az így anyagköltségként elszámolt összeggel a halasztott bevételként – ilyen címen – elhatárolt egyéb bevételt is meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolás egyéb bevételkénti elszámolásával.A részletekre a válasz a következő:Helyes, hogy az auditálás után a HEM-et anyagként készletre veszik az audit szerinti bekerülési értéken az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként el kell határolni, itt az értékesítésig, az átadásig.A HEM értékesítéskori bevétele nem egyéb bevétel, hanem az áfa felszámításával számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell kimutatni, és a halasztott bevételként elhatárolt (a HEM értékesítéssel arányos részét) egyéb bevételként meg kell szüntetni. A HEM értékesítésekor tehát árbevételt és egyéb bevételt is ki kell mutatni (az energiamegtakarítás értékesítésekor realizálódik ténylegesen a beruházással elért megtakarítás az adózás előtti eredményben).Válasz a könyvvizsgáló véleményére: valószínű, hogy nem vette figyelembe a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét, minden gazdasági eseményt könyvelni kell, a HEM-hez való hozzájárulást is, az nem mérlegen kívüli tétel.A második kérdésre a válasz:Kezdjük azzal, hogy minden gazdasági eseményt (műveletet) könyvelni kell, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján.A kérdés szerint a HEM-et szabályszerűen kiállított bizonylat alapján veszik nyilvántartásba (helyesen). Egyértelmű, hogy a készlet csökkenését is csak szabályszerű bizonylat alapján lehet könyvelni.Az energiaszolgáltatónak történő átadáskor – az ide-oda való számlázás helyett – az a megfelelő, ha a számviteli előírásokkal összeegyeztethető:a) az energiaszolgáltató a fogyasztásról olyan számlát állít ki, amely magában foglalja a PKD-díjat is azzal, hogy azt a fogyasztó (a társaság) HEM átadásával egyenlíti ki;b) a fogyasztó (a társaság) az energiaszolgáltató – áfa nélküli – teljes értékű (a PKD díját is magában foglaló) számláját számolja el anyagköltségként (a szolgáltatás díja), és a számla HEM-mel csökkentett összegét fizeti meg;c) a fogyasztónak (a társaságnak) számláznia kell az áfa felszámításával a HEM-et a megállapodás szerinti értéken, az áfa nélküli értéket árbevételként elszámolni, és követelésként kimutatni az energiaszolgáltatóval szemben (kapcsolódóan kivezeti az „értékesített”, itt beszámított HEM arányos készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként, a halasztott bevételként elhatárolt HEM arányos részét pedig visszavezeti az egyéb bevételek közé);d) az energiaszolgáltatóval történő egyeztetéskor az energiaszolgáltatóval szembeni [a) pont szerinti] kötelezettséget az energiaszolgáltatóval szembeni [c) pont szerinti] követelését összevezeti (beszámítja), és a különbözetet – a már leírt módon – rendezik.A számviteli fegyelmet sérti meg az energiaszolgáltató akkor, ha nem a teljes szolgáltatási díjról állítja ki havonta a számlát, azaz ha az nem tartalmazza a PKD-díjat.A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
