Telephely – a gyár bezárása után


Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. április 24-én (524. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9891

[…] irányuló (vállalkozási) tevékenysége után áll fenn. Márpedig e tevékenység magában foglalja a vállalkozó valamennyi gazdasági döntését és akcióját, mert feltételezi, hogy bármely gazdasági döntés és cselekvés végső célja a nyereséges, a vagyon növekményével együtt járó működés, akkor is, ha az adott résztevékenységből közvetlenül árbevétel nem keletkezik. Ez a vállalkozó szintjén értelmezett adókötelezettség. Emellett a Htv. 37. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a székhely [52. § 41. pont] és a telephely [52. § 31. pont] szerinti településen áll (csak) fenn az iparűzésiadó-kötelezettség, s nem valamennyi olyan településen, ahol a vállalkozó valamely (rész)tevékenységet végez (pl.: üzleti tárgyalást folytat, vevőjének terméket szállít).Mindezen – az érthetőséget elősegítő – elméleti bevezetést követően a kérdésre az alábbi válasz adható. A Htv. 36. §-a szerinti adókötelezettség a gyárbezárással összefüggő feladatokra is kiterjed, hiszen az egy korábbi üzleti döntés eredményeként valósul meg, amely döntés nyilván a nyereségszerzéssel függött össze. A gyár helye szerinti településen pedig akkor áll fenn az adókötelezettség a Htv. 37. § (1) bekezdés szerint, ha ott a Htv. 52. § 31. pont szerinti telephely létrejött (e lap hasábjain erről már többször volt szó a Htv. […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.