Lámpaoszlopok nyilvántartása

Kérdés: A kft. telephelyet, csarnokot épít. A területre 6,8 méteres acél lámpaoszlopokat vásárolt, illetve különböző közlekedési táblákat. Egyenként nem érik el a 200 ezer forintot, azonban a lámpaoszlopokat a tárgyi eszközök közé soroltuk. A táblákat azonnal költségként számoltuk el. Helyesen könyveltük ezeket a tételeket, illetve van-e valami számviteli előírás a fentiekkel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tartozékokkal ellátták), és ezen pótlólagos munkák költségeivel a lámpaoszlopok bekerülési értékét külön-külön növelték.A kft. telephelyet alakít ki, a lámpaoszlopok beszerzése – feltételezhetően – a térvilágítás kialakításához történt. Felhívjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt ingatlanon faültetés

Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kell meghatározni. (A leírási kulcsot tehát a cégnek kell meghatároznia!)A bérelt ingatlanon (telken, földterületen, telephelyen) történő faültetéshez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Nagy értékű fák telepítése

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?
Részlet a válaszából: […] ...fa ültetése, telepítése tárgyi eszköznek minősül az ültető, telepítő kft.-nél akkor is, ha a telepítés a bérelt telephelyen történik, természetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. (A bérleti jogviszony esetleges megszűnése esetén kell rendelkezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Székhelyen kívül állandó üzemeltetés, telephely?

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó iparűzésiadó-kötelezettsége a székhelye [Htv. 52. § 41. pont] szerinti településen túlmenően a Htv. szerinti telephelye fekvése szerinti [Htv. 52. § 31. pont] településen valósul meg (nincs tehát jelentősége annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Szállítmányozási szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő esetén a szolgáltatás az igénybe vevő letelepedési helyén, vagyis főszabály szerint a székhelyének, illetve állandó telephelyének államában minősül teljesítettnek.Ennek megfelelően, figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 2. § a) pontja alapján adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Telephely – a gyár bezárása után

Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...szintjén értelmezett adókötelezettség. Emellett a Htv. 37. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a székhely [52. § 41. pont] és a telephely [52. § 31. pont] szerinti településen áll (csak) fenn az iparűzésiadó-kötelezettség, s nem valamennyi olyan településen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozás-e?

Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.
Részlet a válaszából: […] ...(a cégnek) be kell jelenteni az adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Gépsoron végzett felújításnál szerelők szállásköltsége

Kérdés: Társaságunk jelentős volumenű felújítást végzett gépsorán. A felújítást a gépsort gyártó német vállalat szerelői végezték telephelyünkön több héten át. A felújításra vonatkozó árajánlatban a szerelők szállásköltségére vonatkozó összeg nagysága miatt abban állapodtunk meg, hogy azt társaságunk fizeti, jelentős összeget megtakarítva ezáltal. A szállásköltséget, ami a szálloda árajánlata szerint svédasztalos reggelit is tartalmaz, elszámolhatjuk-e reprezentációs költségként, vagy a felújítás részeként rá kell aktiválnunk a felújított gépsorra a szolgáltatást végző német vállalat egyéb, a felújításhoz közvetlenül kapcsolódó számláival együtt?
Részlet a válaszából: […] A felújítás során a német szerelők szállásköltsége nem minősül reprezentációs költségnek, mivel az az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján nem tekinthető reprezentációnak. Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát

Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 159. §-a rendelkezik a számlakibocsátási kötelezettségről. A (2) bekezdés a) pontja szerint akkor is, ha részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet. Ebből az következik, hogy a webáruháznak a részére küldött pénzről – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Mikor kell adásvételi szerződést adni?

Kérdés: Cégünk egyik profilja a termékeladás, termékpalettánk nagyon széles. Alapvetően gépeket és ahhoz tartozó tartozékokat, segédanyagokat, felszereléseket árulunk telephelyeinken és webáruházunkban, értékben is igen változó árakon, a pár ezer forintos tételtől a több tíz milliós gépekig. A számla mellé mikor kell adásvételi szerződést adnunk a vevőinknek? Könyvvizsgálat során merült fel, hogy a nagygépes eladásaink mellé (több millió forintos emelőgépek esetében) a számla mellé adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet kértek. Több esetben előfordult, hogy ha ezek a gépek a partner részéről pályázati forrásból való beszerzéshez kapcsolódtak, akkor a pályázatban előírt dokumentumot, adásvételit kitöltöttük, de ez nem volt rendszeres gyakorlat. Nem találok törvényi előírást arra, hogy mikor kell adnunk adásvételi szerződést vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvet még pluszban a számla mellé.
Részlet a válaszából: […] ...az előbbiekben leírtak nemcsak a nagygépes eladásokra vonatkoznak, hanem minden eladásra (az alkatrészekre is), függetlenül attól, hogy telephelyen vagy webáruházban történik az értékesítés.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
1
2
3
43