Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra vonatkozik, hogy a székhely szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a cégnyilvántartásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címke:

Telephely a helyi iparűzési adónál

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok - a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően - véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
-az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
-ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
-az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
-ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja - munkarend szerinti jelleggel - munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket - többek között - egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján - véleményünk szerint - ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően - bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket - azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a válaszhoz helyesen hívja fel a Htv. általános szabályok szerinti telephelyfogalmát [52. § 31. pont a) alpont], melynek megfelelő üzleti létesítmény esetén áll fenn iparűzésiadó-kötelezettség a létesítmény (ingatlan) helye szerinti településen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Telephely bejelentése kataalanynál

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...addig, amíg ott nem áll fenn adóköteles tényállás. Ebből következően a bejelentésre nyitva álló határidőt is az évközi telephelynyitástól (az iparűzésiadó-kötelezettség keletkezésétől) kell számítani, ha a kataalanyiság az évben korábban keletkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Telephely járművek tárolásánál

Kérdés: Adott egy fuvarozó, aki a járművek tárolására bérel egy épülettel rendelkező 7000 m2-es területet. Telephelynek kell minősíteni a bérelt ingatlant, ha itt csak tárolja a járműveket és a fuvarozott anyagokat? Ha igen, akkor elég, ha a NAV felé bejelentjük a telephelyet, vagy az iparűzési adóba is be kell jelentkezni?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 52. §-a 31. pontja a) alpontja fogalmazza meg az általános szabályok szerinti telephely, azaz a telephely fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettséget kiváltó üzleti létesítmény fogalmát. Az e pontban felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

Telephely takarítási szerződésnél

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben kötött takarítási szerződés keretében heti két alkalommal végzi udvar, járda, parkoló gépi seprését. Ezen tevékenységgel megalapozott-e a telephely létesítése, illetve a helyi önkormányzat igénye iparűzésiadó-fizetési kötelezettségünkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-a (1) bekezdése és 37. §-a (1) bekezdése összevetéséből az következik, hogy a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti településen terheli iparűzésiadó-kötelezettség. A telephely fogalmát a Htv. 52. §-a 31. pontja rögzíti. Utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Cseh telephely és a magyar kft. közötti kapcsolat

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak csak részben megfelelőek, nagyobbrészt hiányosak, a megfelelőnek tekinthető része is pontatlan, emiatt félrevezető.A kft. cseh telephelye a magyarországi kft. része. A külföldi telephelyen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Egyezmény 7. cikk 2. pontja szerint, ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján fejti ki, úgy ennek a telephelynek mindegyik Szerződő Államban azokat a nyereségeket kell betudni, amelyeket akkor érhetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címke:

Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság - mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata - a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és - amennyiben elkerülhető - nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény (Bef-tv.) alapján lehetséges.Az 1996. évi C. törvény előírása szerint telephely olyan állandó üzleti helyet jelent, melyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlan mint telephely

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §-ának 31. pontja definiálja a telephely fogalmát a helyi iparűzésiadó-kötelezettség kapcsán. E definíció a) alpontja (általános szabályok szerinti telephely) - nem taxatív jelleggel - több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Számlázás telephelyről, fióktelepről

Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, hogy be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, illetve telephelyét vagy telephelyeit [Art. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja]. Ebből a rendelkezésből levezethető, hogy cégek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
1
2
3
4