Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel


Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. május 8-án (525. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9904

[…] örökösök, amikor a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, nemcsak a hagyaték átadásakor, hanem a mezőgazdasági szövetkezet igazgatósága felé írásban [Ptk. 3:359. §] is bejelentették, hogy szándékuk az, hogy kilépnek a szövetkezetből. A kérdés szerint arról nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe. A törvényi megfogalmazás nem is hasonlít az örökösök nyilatkozatához. A kérdés szerint a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett, tehát az örökösöket a szövetkezet tagként tartja nyilván. Ebből következően a tagsági viszonyt kell megszüntetni, és a tagsági viszony megszűnése után az elszámolást kérni.A Ptk. 3:359. §-a szerint a kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.A kérdésben is hivatkoznak a Ptk. 3:361. §-ára (elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor). Az (1) bekezdés szerint: A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra.A jogszabályi előírást helyesen idézték, de abból helytelen következtetésre jutottak.Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.Ez azt jelenti, ha az elszámolás 2025. június 30-ig elkészül, akkor a 2024. december 31-i mérleg, ha nem készül el, akkor 2025. június 30-i fordulónappal közbenső mérleget kell készíteni, és a közbenső mérleg adatai alapján kell az örökösöknek járó vagyont megállapítani. Nincs olyan, hogy két év megfelelő adatainak különbözetét kell számításba venni, mivel az örökösök az örökhagyó tagsági jogviszonyát is örökölték.A 2024. december 31-i mérleg, illetve a közbenső mérleg jegyzett tőkéjének része az örökhagyó vagyoni hozzájárulásának értéke. Ez az egyik eleme az elszámolásnak. A másik eleme a saját tőkének a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal csökkentett összege (a tőketartalék, az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összevont értéke) alapján határozható meg úgy, hogy annak az örökhagyó vagyoni hozzájárulása értékével […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.