Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. december 11-én (537. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10122

[…] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló […]