Kapcsolt vállalkozások között tárgyieszköz-átadás variációi
Kérdés
Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 12-én (539. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10157
[…] Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.Ha a kapcsolt felek által alkalmazott ár magasabb vagy alacsonyabb a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao-tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményta) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont];b) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, csökkenteni lehet az adóalapot, feltéve, hogy– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, és– rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].Ezenkívül a kapcsolt feleknek a Tao-tv. 18. § (5) bekezdése szerint a miniszteri rendelet [32/2017. (X. 18.) NGM r.] előírásai szerint rögzíteni kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában a rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.4. 0 és 1 Mrd közötti értéken történő eladás esetén a vevőnek a beruházás bekerülési értékét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni, azzal, hogy a vételár a számla szerinti érték. Ez esetben azonban felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete [Art. 1. § (1) bekezdés], amely esetben az adóhatóság az Art. 2–3. és 5. §-ában foglaltak szerint járhat el.5. Ha 1 Ft-ért adja el az eladó az eszközt, akkor a vevőnél – az 1. pontban foglaltakat is figyelembe véve – 1 Ft lesz a bekerülési értéken belül a vételár. Ez lesz az értékcsökkenés alapja. Az adóalap-csökkentés, -növelés ekkor is a 3. pont szerint történhet, azzal, hogy ha a bekerülési érték 200 ezer forint alatt lesz, akkor dönthet úgy a vállalkozás, hogy azt a használatbavételkor egy összegben elszámolja ráfordításként az Szt. 80. § (2) bekezdése szerint. Ezzel a ráfordítással is növelni kell a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint, és ugyanezen összeg adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető a Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pontja szerint.6. Illeték visszterhes ügylet esetén akkor merülhet fel, ha a szerződés tárgya ingatlan [Itv. 18. § (1)–(1a) bekezdés]. Ezen illeték alól mentességet fogalmaz meg az Itv. 26. §-a, amely rendelkezések közül a kérdésben vázolt esetben különösen a 26. § (1) bekezdés a), i), l) és t) pontjaiban, valamint az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) és h) pontjaiban megfogalmazott esetek merülhetnek fel.Ajándékozási illeték merül fel ellenérték nélküli átadás esetén (és nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítása esetén az 1 Ft-os vételáron történő szerződéshez kapcsolódóan) az Itv. 11. §-a alapján, figyelemmel az Itv. 102. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fogalmakra.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így a köztük alkalmazandó ellenértéket is. [Szerződési szabadság.]Ingyenes eszközátadás:Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen célból történik az átadás, azonban figyelembe véve, hogy arra kapcsolt vállalkozások között kerül sor, így feltételezhetően nem vállalkozásidegen célból történik. Azonban a vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Ezen rendelkezést kell alkalmazni akkor is, amikor az átadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül.Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, abban az esetben az ingyenes átadás adófizetési kötelezettséget eredményez az átadónál. Megjegyezzük, hogy nem az vizsgálandó, hogy az átadó fél ténylegesen gyakorolta-e az adólevonási jogát, hanem az, hogy a kérdéses termékre vonatkozóan megillette-e az adólevonási jog, vagy sem.Az adó alapját ebben az esetben nem az Áfa-tv. 67. §-a alapján, hanem az Áfa-tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára alapján, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 12-én (539. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10157
[…] Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.Ha a kapcsolt felek által alkalmazott ár magasabb vagy alacsonyabb a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao-tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményta) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont];b) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, csökkenteni lehet az adóalapot, feltéve, hogy– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, és– rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].Ezenkívül a kapcsolt feleknek a Tao-tv. 18. § (5) bekezdése szerint a miniszteri rendelet [32/2017. (X. 18.) NGM r.] előírásai szerint rögzíteni kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában a rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.4. 0 és 1 Mrd közötti értéken történő eladás esetén a vevőnek a beruházás bekerülési értékét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni, azzal, hogy a vételár a számla szerinti érték. Ez esetben azonban felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete [Art. 1. § (1) bekezdés], amely esetben az adóhatóság az Art. 2–3. és 5. §-ában foglaltak szerint járhat el.5. Ha 1 Ft-ért adja el az eladó az eszközt, akkor a vevőnél – az 1. pontban foglaltakat is figyelembe véve – 1 Ft lesz a bekerülési értéken belül a vételár. Ez lesz az értékcsökkenés alapja. Az adóalap-csökkentés, -növelés ekkor is a 3. pont szerint történhet, azzal, hogy ha a bekerülési érték 200 ezer forint alatt lesz, akkor dönthet úgy a vállalkozás, hogy azt a használatbavételkor egy összegben elszámolja ráfordításként az Szt. 80. § (2) bekezdése szerint. Ezzel a ráfordítással is növelni kell a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint, és ugyanezen összeg adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető a Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pontja szerint.6. Illeték visszterhes ügylet esetén akkor merülhet fel, ha a szerződés tárgya ingatlan [Itv. 18. § (1)–(1a) bekezdés]. Ezen illeték alól mentességet fogalmaz meg az Itv. 26. §-a, amely rendelkezések közül a kérdésben vázolt esetben különösen a 26. § (1) bekezdés a), i), l) és t) pontjaiban, valamint az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) és h) pontjaiban megfogalmazott esetek merülhetnek fel.Ajándékozási illeték merül fel ellenérték nélküli átadás esetén (és nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítása esetén az 1 Ft-os vételáron történő szerződéshez kapcsolódóan) az Itv. 11. §-a alapján, figyelemmel az Itv. 102. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fogalmakra.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így a köztük alkalmazandó ellenértéket is. [Szerződési szabadság.]Ingyenes eszközátadás:Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen célból történik az átadás, azonban figyelembe véve, hogy arra kapcsolt vállalkozások között kerül sor, így feltételezhetően nem vállalkozásidegen célból történik. Azonban a vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Ezen rendelkezést kell alkalmazni akkor is, amikor az átadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül.Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, abban az esetben az ingyenes átadás adófizetési kötelezettséget eredményez az átadónál. Megjegyezzük, hogy nem az vizsgálandó, hogy az átadó fél ténylegesen gyakorolta-e az adólevonási jogát, hanem az, hogy a kérdéses termékre vonatkozóan megillette-e az adólevonási jog, vagy sem.Az adó alapját ebben az esetben nem az Áfa-tv. 67. §-a alapján, hanem az Áfa-tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára alapján, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
