Ipari kutatás lehet befejezetlen K+F?
Kérdés
Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. május 14-én (545. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10275
[…] költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy a több éven át folyó kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról az elvi döntést már a projekt indulásakor szükséges meghozni, illetve következik az is, hogy a vállalkozónak a megtérülést (például üzleti tervekkel) dokumentálnia kell.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még be nem fejezett kísérleti fejlesztés – jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon eszközök közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, jellemzően a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Ebben az esetben még nem különül el a kísérleti fejlesztés és az annak eredményeként létrehozott aktiválható eszközök közvetlen költsége.Azt, hogy mi minősül a számviteli törvény szempontjából kísérleti fejlesztésnek, azt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. §-a 7. pontja tartalmazza. E szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:– az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;– az olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;– a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;– a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. május 14-én (545. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10275
[…] költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy a több éven át folyó kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról az elvi döntést már a projekt indulásakor szükséges meghozni, illetve következik az is, hogy a vállalkozónak a megtérülést (például üzleti tervekkel) dokumentálnia kell.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még be nem fejezett kísérleti fejlesztés – jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon eszközök közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, jellemzően a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Ebben az esetben még nem különül el a kísérleti fejlesztés és az annak eredményeként létrehozott aktiválható eszközök közvetlen költsége.Azt, hogy mi minősül a számviteli törvény szempontjából kísérleti fejlesztésnek, azt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. §-a 7. pontja tartalmazza. E szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:– az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;– az olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;– a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;– a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
