Végelszámolás lezárásakor ingatlan kiadása
Kérdés
A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. június 18-án (547. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10318
[…] vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon (mások által) eladott hasonló eszköz független felek között milyen értéken cserélt gazdát. Az így meghatározott értéket korrigálni kell az adott társaság eszköze (üzlethelyisége) esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége miatt).A választott módszer leírását, számítási anyagát kell írásban rögzíteni, a végelszámolást lezáró beszámolóhoz mellékelni. Ha a cégnél választott könyvvizsgáló van, a felelősségének a vagyonértékelés (a piaci érték) helyességére is ki kell terjednie.A tárgyi eszközöket a kötelezettség teljesítésére – ideértve a vagyonfelosztást is – közvetlenül nem lehet kiadni. A vagyonfelosztási javaslatban a forrásoldalon csak kötelezettségek vannak, kötelezettség a felosztható vagyon is.A számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt (az üzlethelyiséget) közvetlenül nem lehet a kötelezettség terhére kivezetni, a tárgyi eszközöket csak értékesíteni lehet, vagy térítés nélkül átadni. (Ez utóbbinak a felosztható vagyon kiadásához történő használata értelmezhetetlen!)Az előbbiek figyelembevétele mellett, amennyiben a kérdés szerinti üzlethelyiség megszerzéséhez a tulajdonos ragaszkodik, akkor az üzlethelyiséget – az Áfa-tv. előírásainak a figyelembevétele mellett – áfával vagy áfa nélkül a tulajdonos részére értékesíteni kell piaci értéken, még a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése előtt. Az üzlethelyiség eladási árának áfával növelt összegében a társaságnak követelése lesz a tulajdonossal szemben: T 311 – K 9664, 467, továbbá kötelezettsége az adóhatósággal szemben az áfa összegében. Az üzlethelyiség értékesítésekor természetesen az üzlethelyiség könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 8664 – K 123, majd meg kell állapítani az értékesítés eredményét az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében: T 9664 – K 8664. A különbözet biztosan nyereség lesz az adott esetben, ami a megszűnő társaság adózás előtti eredményének a részét képezi, amely összeg – a társasági adó megfizetése után – a tulajdonost megillető adózott eredmény lesz, és a tulajdonossal szembeni kötelezettség, felosztható vagyon lesz.A vagyon kiadásakor a tulajdonossal szembeni követelés teljesítésébe a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegét be lehet számítani a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint, és csak a különbözetet (a fizetendő áfa és az arányos társasági adó együttes összegét) kell a tulajdonosnak a társaság részére befizetnie.Végelszámoláskor a társaság megszűnik, így a magánszemély mint volt tulajdonos a vállalkozásából von ki jövedelmet, amelynek adóztatására az Szja-tv. 68. §-át és a Szocho-törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Az adóalap megállapítása során a tulajdonosnak járó […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. június 18-án (547. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10318
[…] vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon (mások által) eladott hasonló eszköz független felek között milyen értéken cserélt gazdát. Az így meghatározott értéket korrigálni kell az adott társaság eszköze (üzlethelyisége) esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége miatt).A választott módszer leírását, számítási anyagát kell írásban rögzíteni, a végelszámolást lezáró beszámolóhoz mellékelni. Ha a cégnél választott könyvvizsgáló van, a felelősségének a vagyonértékelés (a piaci érték) helyességére is ki kell terjednie.A tárgyi eszközöket a kötelezettség teljesítésére – ideértve a vagyonfelosztást is – közvetlenül nem lehet kiadni. A vagyonfelosztási javaslatban a forrásoldalon csak kötelezettségek vannak, kötelezettség a felosztható vagyon is.A számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt (az üzlethelyiséget) közvetlenül nem lehet a kötelezettség terhére kivezetni, a tárgyi eszközöket csak értékesíteni lehet, vagy térítés nélkül átadni. (Ez utóbbinak a felosztható vagyon kiadásához történő használata értelmezhetetlen!)Az előbbiek figyelembevétele mellett, amennyiben a kérdés szerinti üzlethelyiség megszerzéséhez a tulajdonos ragaszkodik, akkor az üzlethelyiséget – az Áfa-tv. előírásainak a figyelembevétele mellett – áfával vagy áfa nélkül a tulajdonos részére értékesíteni kell piaci értéken, még a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése előtt. Az üzlethelyiség eladási árának áfával növelt összegében a társaságnak követelése lesz a tulajdonossal szemben: T 311 – K 9664, 467, továbbá kötelezettsége az adóhatósággal szemben az áfa összegében. Az üzlethelyiség értékesítésekor természetesen az üzlethelyiség könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 8664 – K 123, majd meg kell állapítani az értékesítés eredményét az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében: T 9664 – K 8664. A különbözet biztosan nyereség lesz az adott esetben, ami a megszűnő társaság adózás előtti eredményének a részét képezi, amely összeg – a társasági adó megfizetése után – a tulajdonost megillető adózott eredmény lesz, és a tulajdonossal szembeni kötelezettség, felosztható vagyon lesz.A vagyon kiadásakor a tulajdonossal szembeni követelés teljesítésébe a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegét be lehet számítani a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint, és csak a különbözetet (a fizetendő áfa és az arányos társasági adó együttes összegét) kell a tulajdonosnak a társaság részére befizetnie.Végelszámoláskor a társaság megszűnik, így a magánszemély mint volt tulajdonos a vállalkozásából von ki jövedelmet, amelynek adóztatására az Szja-tv. 68. §-át és a Szocho-törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Az adóalap megállapítása során a tulajdonosnak járó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
