Osztalékfizetési korlátok értelmezése
Kérdés
Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).
Részlet az állásfoglalásból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. október 29-én (554. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10434
[…] következő üzleti évre vonatkozóan kérjük az alábbiak értelmezését:Ha a következő évben a társaság adózott eredménye ismét pozitív (nyereséges) lesz, de ez a nyereség önmagában nem éri el a korábbi évből áthozott negatív eredménytartalék abszolút értékét (így az eredménytartalék egyenlege a tárgyévi eredmény hozzáadása után is negatív marad), dönthetnek-e a tagok osztalékfizetésről a pozitív tárgyévi adózott eredmény terhére, legfeljebb a tárgyévi nyereség összegéig?A rövid válasz az, hogy sem az 1. pont, sem a 2. pont szerint nem lehet osztalékfizetésről dönteni. Mindkét esetben helytelenül értelmezi a saját tőke nagyságának meghatározását.A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. számú mellékletének D. része szerint a saját tőke magában foglalja a jegyzett tőkét, az eredménytartalékot, az adózott eredményt is (a kérdésben megjelölt elemek közül). Ebből az következik, ha az osztalékról való döntést megelőző– évi adózott eredmény negatív összege több, mint az eredménytartalék pozitív összege, akkor a negatív különbözettel a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökken;– évi adózott eredmény pozitív összegű, de az eredménytartalék negatív összege több, akkor a negatív különbözettel a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökken.Tehát egyik esetben sem állja meg a helyét a kérdésben leírt állítás, hogy a saját tőke egésze a tervezett osztalékfizetés után sem csökkenne a jegyzett tőke összege alá.Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint: az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. október 29-én (554. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10434
[…] következő üzleti évre vonatkozóan kérjük az alábbiak értelmezését:Ha a következő évben a társaság adózott eredménye ismét pozitív (nyereséges) lesz, de ez a nyereség önmagában nem éri el a korábbi évből áthozott negatív eredménytartalék abszolút értékét (így az eredménytartalék egyenlege a tárgyévi eredmény hozzáadása után is negatív marad), dönthetnek-e a tagok osztalékfizetésről a pozitív tárgyévi adózott eredmény terhére, legfeljebb a tárgyévi nyereség összegéig?A rövid válasz az, hogy sem az 1. pont, sem a 2. pont szerint nem lehet osztalékfizetésről dönteni. Mindkét esetben helytelenül értelmezi a saját tőke nagyságának meghatározását.A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. számú mellékletének D. része szerint a saját tőke magában foglalja a jegyzett tőkét, az eredménytartalékot, az adózott eredményt is (a kérdésben megjelölt elemek közül). Ebből az következik, ha az osztalékról való döntést megelőző– évi adózott eredmény negatív összege több, mint az eredménytartalék pozitív összege, akkor a negatív különbözettel a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökken;– évi adózott eredmény pozitív összegű, de az eredménytartalék negatív összege több, akkor a negatív különbözettel a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökken.Tehát egyik esetben sem állja meg a helyét a kérdésben leírt állítás, hogy a saját tőke egésze a tervezett osztalékfizetés után sem csökkenne a jegyzett tőke összege alá.Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint: az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes állásfoglalás
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
