Áttérés kettős könyvvitelre: készlet

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 2001-től áttért a kettős könyvvitelre. A 2000. december 31-i raktári készlet vagy a készletváltozás értékét kell három adóévben, egyenlő részletekben hozzáadni a társaságiadó-alaphoz? Korrekciós tétel-e a 2001-től keletkezett készlet?
Részlet a válaszából: […] ...három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot. E készlet értékét ugyanis a 2001. előtti években a társaságiadó-alapjánál költségként érvényesítette az adózó, és ha 2000 után felhasználja, csökken a vásárolt és kifizetett készlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: A saját vállalkozásban végzett beruházásnál hogyan kell és lehet elszámolni az áfát? Mi a saját rezsis beruházás áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető költségeket, ráfordításokat az új Szt. 47-51. §-ai ismertetik. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházás az új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Iparűzési adó alapja fődarabok szállításakor

Kérdés: Alvállalkozói teljesítések értékeként levonható-e az iparűzésiadó-alapból a járműgyártáshoz, a gyártómű által terveztetett, megrendelt főelemek (motor, alváz stb.) értéke?
Részlet a válaszából: […] 2001-től a számviteli kategóriák között már nem ismeretes az alvállalkozói teljesítések értéke. Ennek ellenére a Htv. az egyébként nettó árbevétel-csökkentő közvetített szolgáltatások fogalmába még beleérti azon teljesítéseket, melyek során a fővállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Támogatás: sportegyesület

Kérdés: Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hogyan kell elszámolni a támogatás összegét, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesületnek reklámmegállapodás alapján történő támogatásának elsősorban az áfavonzatával, számviteli elszámolásával a Számviteli Levelek 6. számában a 97. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt részletesen a társasági adó alapjára gyakorolt hatásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Támogatás: rendezvény

Kérdés: Természetbeni juttatásnak, vagy térítés nélküli eszközátadásnak minősül egy oktatási intézmény rendezvényének támogatása saját termék térítés nélküli átadásával?
Részlet a válaszából: […] Ez attól függ, hogy a támogatást az oktatási intézmény számára nyújtja-e a vállalkozás, vagy közvetlenül a magánszemélyeknek juttatja. Az első esetben térítés nélküli eszközátadásról van szó, amit a könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordításként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Leltárhiány – iparűzési adó

Kérdés: Az új Szt. értelmében az elábénak nem része a készletek leltárhiányának, többletének értéke. E szerint a leltárhiány értékével nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. valóban nem teszi lehetővé, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként kerüljön kimutatásra a leltárhiány, azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A Htv. 52. §-ának 36. pontja pedig a Szt. által eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Értékcsökkenési leírás – iparűzési adó

Kérdés: A helyi iparűzési adó alapjának megosztása során, az eszközérték-arányos módszerben a Tao-tv. szerinti, vagy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást kell-e számításba venni?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mellékletének 1.2 pontja értelmében többek között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, illetőleg az Szja-tv. szerint az adóévben költségként elszámolható értékcsökkenési leírás összege tartozik az ún. eszközértékbe. Az eszközértékbe értendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

"Vitatott" számla

Kérdés: A kibocsátott számla "vitatott" számlának minősül, mivel a megbízó vitatja a számla jogosságát. Mikor válik esedékessé e számlának az áfája, valamint a társasági adója?
Részlet a válaszából: […] A 131. kérdésre adott válaszból is következik, hogy a számviteli törvény nem ismeri a "vitatott" számlát.Ha a szerződés szerinti teljesítést a megbízó nem ismeri el (nem fogadja el, mert vitatja annak jogosságát), akkor a számlát nem szabad kibocsátani. A számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
1
…
114
115
116
…
118