1193 cikk rendezése:
81. cikk / 1193 Kivont tárgyi eszköz amortizációja
Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?
82. cikk / 1193 A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?
Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
83. cikk / 1193 Gázolaj nyilvántartása
Kérdés: Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?
84. cikk / 1193 Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése
Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
85. cikk / 1193 Kötelező-e a megosztási módszer alkalmazása? (Htv.)
Kérdés: Társaságunk a helyiadó-törvény által, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját a 2021-es üzleti évre (Htv. melléklet 2.3. pontja szerinti megosztás). Vállalkozási szintű adóalapunk meghaladta a 100 millió forintot. A vállalkozási adóalap azon 50%-a esetében, ahol a törvény szerint "az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani", kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztási módszertant, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazhatjuk a személyi jellegű ráfordításarányos megosztást? Véleményünk szerint a 2.3. pont első mondatának azon része, mely szerint "...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően" valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át.
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
86. cikk / 1193 Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja
Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
87. cikk / 1193 Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja
Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
88. cikk / 1193 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
89. cikk / 1193 Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál
Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?
90. cikk / 1193 Kapcsolt kisadózónak bevételjuttatás
Kérdés: Egy belföldi társaság (kft.) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló kisadózónak a 2021. évben bevételt juttatott. A társaságnak az őt terhelő 40%-os adót egyéb ráfordításként (T 867) kell könyvelnie, és a társasági adó alapjánál korrekciós tételként (mint adóalap-növelő tétel) nem kell figyelembe vennie? Ha a 2021 decemberében befogadott számlát idén januárban utalták át, akkor ennek 40%-os adója már az idei évet terheli?
