Adó-visszatérítés elvált szülők esetében

Kérdés: Munkavállalónknak két kiskorú gyermeke van. Feleségétől elvált, felváltva gondozzák a gyermekeket, tehát nem közös felügyelettel váltak, hanem 1 hétig az apukánál, 1 hétig az anyukánál vannak a gyermekek. Ugyanakkor a családi pótlékot a MÁK mindkét gyermek után az anyukának folyósítja. Az apuka (a munkavállalónk) év közben igénybe vette az 1 gyermekre járó családi (szja) kedvezményt, és szeretné a gyermeket nevelők adó-visszatérítését is igénybe venni a NAV-tól. Könyvelők továbbképzésén elhangzott, ahhoz, hogy jogosult legyen az apuka ezen szja-visszatérítésre és a családi kedvezményre, ki kell töltenie a "kérelem családi pótlék megállapítására" nevű nyomtatványt, annak is az V. pontját, és be kell küldenie azt a MÁK-hoz.
1. A fenti két személyijövedelemadó-visszatérítéshez valóban feltétel ezen nyomtatvány munkavállalónk részéről történő beküldése?
2. Ehhez feltétlenül meg kell-e osztani 50-50%-ban a családi pótlék folyósítását, vagy az apuka kérheti-e, hogy továbbra is az anyuka kapja azt mindkét gyermekre való tekintettel, de az apuka továbbra is "csak" jogosult legyen rá? (Nyilván ez az szja-visszatérítéshez való jog miatt fontos számára, nem szeretné elveszíteni azt.)
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti adó-visszatérítés a családi kedvezménnyel és így a családi pótlékra való jogosultsággal van szoros összefüggésben. Aki a 2021. év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés:

A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6165-ös válaszunkat is!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-a alapján a mezőgazdasági őstermelő az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon határozhatja meg. A 39/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha a mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Külföldi tankolás áfája

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
Részlet a válaszából: […] A belföldön letelepedett adóalanynak (a kérdező magyar társaságnak) az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó (áfa) visszatérítésére vonatkozó előírásokat az Art. 9. számú mellékletének I. része tartalmazza. Ez szerint a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Jövedéki adó visszatérítése

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a számviteli előírásokszerint nincs egyéb árbevétel, csak a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás- áfa nélküli – ellenértékét lehet árbevételnek nevezni.A gázolaj jövedéki adója a gázolaj bekerülési értékénekrésze....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] 2009 áprilisában az Európai Bíróság végleges döntést hozottaz általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.)2004. május 1-jétől 2005. december 31-éig hatályos – az államháztartásitámogatás miatt az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] A NYESZ számlávalkapcsolatos fontosabb tudnivalók a következőkben foglalhatók össze.A nyugdíjasévekrevaló felkészülés ösztönzésének eszköze a nyugdíj-előtakarékossági számla,amelyet külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel lehet amagánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] Különböző témájú kérdések kapcsolódnak a kérdező általfelvetettekhez. Azokra – a kérdések sorrendjében – a következőket válaszoljuk:1. A szerződés elnevezéséből, a kérdésben leírt jellemzőibőlaz következik, hogy a kérdező cég határozatlan idejű bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Épületátalakítás áfája

Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. szerinti sajátvállalkozásban végzett beruházás mindig tárgyi eszköz létesítését jelenti sajátelőállítás útján, míg a számviteli előírások tágabban értelmezik a sajátvállalkozásban végzett beruházást, beleértik a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.A Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A számítógépes programért a német cégnek fizetettlicencdíjat a német fél – amelyiknek magyar közösségi adószáma nincs – akérdező cég felé – feltételezzük – számlázza, és a magyar fél az igénybe vettszolgáltatás áfáját – mint a szolgáltatás megrendelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
2