136 talált cikk az adóalap-csökkentő kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 10 M Ft értékű tárgyi eszközt helyez üzembe a tárgyév január 1-jén. 5 év várható használati idő és 20% maradványérték figyelembevételével az évenként elszámolható terv szerinti értékcsökkenési leírás 1,6 M Ft. Társaságunk ilyen eszközt szerzett be, és ezt szeretné érvényesíteni. Mennyi a Tao-tv. szerint évente érvényesíthető értékcsökkenési leírás forintértéke évente: 1,6 M Ft vagy 2 M Ft? Tehát 16% vagy 20% a leírási kulcs? A Tao-tv. 1 melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Véleményem szerint ezek alapján évente 1,6 M Ft értékcsökkenés érvényesíthető, ami az eszköz bekerülési értékére vetítve 16%. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés egy egzakt szám, pontosan 1,6 M Ft. A fenti választási lehetőség esetében a Tao-tv. szerint az értékcsökkenési leírásnak is ennyinek kell lennie?

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (ingatlanépítés). Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni az ingatlant. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldotta a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.

Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) ia) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69.792 forintot jelent. Nálunk jelenleg több tanuló duális képzés folyik, és az utánuk érvényesíthető taokedvezmény kiszámításához szeretnék segítséget kérni. Ha egy tanuló szakképzési munkaszerződése 2025. 06. 16-tól 2025. 07. 17-ig tartott, akkor az utána szóló taokedvezményt hogyan kell kiszámolni? A törvényben leírtakat úgy értelmezem, hogy minden megkezdett hónap után jár a 69.792 Ft taokedvezmény, tehát ebben az esetben 139.584 Ft vehető figyelembe majd adóalap-csökkentésként? Ha nem, hogyan kell kiszámolni a tanuló után járó adóalap-csökkentést?

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés: Építőipari vállalkozás jellemzően saját vállalkozásban épített lakásokat értékesít magánszemélyek részére. A 2024-ben induló építkezés teljes mértékben generálkivitelezőn keresztül történt. 2024. év végéig az építkezés nem fejeződött be, árbevétel nem keletkezett. Iparűzésiadó-alap nem volt. 2025. év során folytatódik és befejeződik az építkezés, az értékesítés során bevétele keletkezik a vállalkozásnak, amivel szemben már el tudjuk számolni az építkezés költségeit. Hogyan szerepeltessük a 2024. év beszámolójában a félkész építkezést? Járható út lenne-e a költségek időbeli elhatárolása? 2025-ben iparűzésiadóalap-csökkentő tételként a telek bekerülési értékét és a 2 év során felhasznált anyagok költségét szeretnénk elszámolni. Számviteli, illetve iparűzésiadó-törvények vonatkozásában ez így megfelelő? Mi a megoldás? Esetleg projektelszámolás keretében az arányos bevétel elszámolása 2024-ben?