Lehet-e katás időszak előtti eredménytartalék?

Kérdés: Ha annak idején az osztalékot kiváltó adót megfizettük, és tárgyi eszköz címén levonás nem volt, akkor most szeptember 1-jével mégis lehet katás időszak előtti eredménytartalék? Ha igen, miből?
Részlet a válaszából: […] A kataalanyiság megszűnése azt jelenti, hogy az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerint nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A kft. zrt.-vé történő átalakulása esetén az átalakulás időpontjával a kft. megszűnik, a zrt. viszont új társaságként jön létre. Ennek megfelelő az átalakulás számvitele is. Az átalakulás esetén az átalakulással létrejövő zrt. vagyonmérlegébe (a tervezetbe is, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdése nem lehetőségként fogalmazza meg a csökkentést. Ettől függetlenül természetesen nem kötelező ezzel élni, hiszen ha nem veszi igénybe az adózó a csökkentést, akkor emiatt csak adótöbblete keletkezik. Egyébként, ha alkalmazza az előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Termék formájában adott árengedmény

Kérdés: Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...történő számlázást, ez ugyanis félreérthető lehet, mert a térítés nélküli átadást mint gazdasági eseményt, és nem pedig az adóalap-csökkentő hatású engedményt dokumentálja.2. Az Áfa-tv. 71. § (3) bekezdése alapján a felek dönthetnek úgy is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Repülőgép amortizációs kulcsa

Kérdés: Repülőgépet vásároltunk, értelemszerűen a járművek közé soroltuk be, 20 százalékos értékcsökkenés leírási kulccsal. A Tao-tv. szerint:
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.
A 8802 vtsz. szám (Más légi jármű [pl. helikopter, repülőgép]; űrhajó [műbolygó, műhold is] és szuborbitális és űrhajóhordozó rakéta) viszont nem szerepel ennél a leírási kulcsnál. Tehát ebből következően az egyéb tárgyi eszközök között kell nyilvántartanunk 14,5 százalékos kulccsal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Tao-tv. a 8802 vtsz. számú tárgyi eszközre nem tartalmaz más előírást, arra a 14,5 százalékos leírási kulcs vonatkozik, azaz az adóalap-csökkentő tétel ezen kulccsal határozható meg, természetesen figyelemmel a Tao-tv. 1. számú mellékletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Alvállalkozói díj elszámolási egységes szerződés esetén

Kérdés: Társaságunk 2020. április 10-én elszámolási egységként kezelendő, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződést kötött a megrendelővel, ami alapján 2021. március hónapban a szerződött összeg 30%-át, majd 2021. júliusban 70%-át fogja számlázni. A projektmunkát társaságunk 2020 áprilisában megkezdte, a megbízott alvállalkozóktól folyamatosan fogadunk be számlákat, amelyeket igénybe vett szolgáltatásként, alvállalkozói díjként költségként számolunk el 2020-ban. Az Szt. alapján 2020. 12. 31-én a megrendelővel közösen megállapított teljesítési fok alapján fogunk árbevételt könyvelni az időbeli elhatárolásokkal szemben. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, ahol az adóalapot csökkentő tételként jelenik meg az alvállalkozói teljesítések értéke. Az 1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. pontja alapján az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A szerződés alapján 2020-ban a társaságunk nem fog kiállítani számlát, tehát nem lesz számlázott árbevétele, de a hatályos számviteli törvény alapján fog árbevételt könyvelni. 2020-ban, ha nem készül az elszámolási egységes szerződés alapján kimenő számla, érvényesíthető-e ehhez a projekthez kapcsolódóan alvállalkozói díj az innovációs járulék (a helyi iparűzési adó) adóalapjánál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakra az érintett jogszabályok nem adnak egyértelmű választ.A szerződéses elszámolási egységre vonatkozó számviteli előírások hatálybalépéséhez kapcsolódóan a helyi adókra vonatkozó, a kérdésben is hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Adóalap-csökkentés szoftverfejlesztésnél

Kérdés: Van egy társaság, amely eddig a saját fejlesztőivel fejlesztett szoftvereket, és jogdíjakból származott a bevétele. A cég a jövőben más vállalkozásokkal kívánja kifejleszteni a szoftvereket, a cég tervei alapján. Az 1996. évi LXXXI. Tao-tv. 7. § 1. bekezdés s) pont alapján a jogdíjból származó nyereség 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, de a levonásiarány-számításhoz még a (22)-(25) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. A NAV kiadott egy állásfoglalást a 2016/71. Adózási kérdésre adott válaszként. Ebből az derül ki, hogy vizsgálni kell, az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. Véleményünk szerint független felektől igénybe vett K+F-szolgáltatások közvetlen költségeit lehet saját K+F közvetlen költségnek tekinteni, így adóalap-csökkentésre is lesz lehetősége a cégnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés s) pontjában foglaltak szerinti adózás előtti eredménycsökkentés összegének számításakor figyelemmel kell lenni - többek között- a Tao-tv. 7. § (22)-(25) bekezdésében foglaltakat. E szerint a kedvezményt az adózó legfeljebb olyan arányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnál mi a helyes eljárás a társaságiadó-alap korrekciójánál? A 8 millió forintos beruházáshoz 3 millió forintot a fejlesztési tartalék terhére valósítottunk meg.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan a társaság a képzett fejlesztési tartalékból feloldott (ez 3 millió forint). Ebből következően az aktiválást követően adóalap-csökkentőként csak 5 millió forint számolható el értékcsökkenési leírásként.Az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Bevezetésként körülírjuk a garanciális visszatartás "fogalmát". Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozási szerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha a garanciális időszak alatt a garanciális kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Eva-tv. 2019. december 31-ig rendelkezik az evát végzők feladatairól. Így ezen időponttal még a hatályos előírások alapján kell elkészíteni a beszámolót, az adóbevallásokat, elvégezni a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó egyéb feladatokat, de már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.
1
2
3
12